Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy valóban a gyerekek érdekeit képviseljük, ha kikérjük a véleményüket, akármiről is legyen szó. A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott körülöttünk, ezért kezdeményezte 2020 nyarán az egyik legismertebb svájci gyermekvédő szervezet, a Terre des hommes egy 27 nyelven elérhető kérdőív összeállítását. A kutatást a belfasti Queen’s Egyetemmel közösen szervezték #CovidUnder19 címen, amelybe 8 és 17 év közötti gyerekeket vontak be. A gyerekek a kérdések megfogalmazásában is részt vettek, így végül egészen pontosan 26.258 gyerek válaszolt.
A különválás a gyereket is érinti, akkor is, ha a felnőttek között zajlik. Neki éppen úgy vannak jogai a válás/különköltözés során, mint a szülőknek, ezért nagyon fontos, hogy a felnőttek ne csak magukra gondoljanak, hanem legyenek tekintettel rá is. A gyereknek ugyanis alapvető joga, hogy a válás után is kapcsolatot tarthasson mindkét szülőjével, illetve minden támogatást megkaphasson tőlük ahhoz, hogy ezt a jogát érvényesíthesse.
Sokan érzik úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott, és miért. Fontos, hogy támogassuk és védjük őket, ehhez pedig figyeljünk oda rájuk: ismerjük meg, mi érdekli vagy zavarja őket a neten vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér biztonságos használatában, vagy mire van szükségük a szülőktől, tanároktól.
Az élete egy bizonyos szakaszában minden gyerek rákérdez arra, hogy mindannyian meghalunk-e, amelyre tulajdonképpen csak egyetlen jó válasz létezik: igen. A felnőttek sokszor elhárítják a gyerekek halállal kapcsolatos kérdéseit, de mire is kíváncsi tulajdonképpen ilyenkor az óvodás gyerekünk? Nem biztos, hogy a konkrét válaszra van szüksége, inkább elsősorban arra, hogy erről beszélgessünk.
„Állj a sarokba!” Ismerősen hangzik? Néhányunknak sajnos igen. Bár a gyerek nem fog azon gondolkozni, hogy mit tett, és hogyan teheti jóvá, de szégyenérzetet, dühöt eredményezhet a sarokba állítás. De szükség van-e a büntetésre? Célunk-e, hogy a gyerek rosszul érezze magát?
A közösségi médiában, az online és a nyomtatott sajtóban, cégek reklámfelületein gyakran találkozunk gyerekszépségversenyre felhívó hirdetésekkel. Dúlhat a koronavírus-járvány, végigsöpörhet a Földön a gazdasági válság, a gyerekszépségversenyeket mégis megrendezik.
Mit tehetünk, hogy legalább szenteste le tudjuk tenni kicsit a félelmeinket, fájdalmainkat, és az ünnep igazi üzenetére meg egymásra tudjunk figyelni? Hogyan segíthetjük a gyerekeinket a készülődésben, amikor azt sem tudjuk, mire számítsunk? Lesznek vendégeink? Fogunk találkozni a nagyszülőkkel? Együtt tölthetjük az estét? Megannyi kérdés, amiknél ezúttal nem rajtunk múlik, hogy megtaláljuk-e a jó válaszokat…
Ez a cikk nem azoknak szól, akiknek december 24-én jut eszükbe, hogy valakit kifelejtettek a megajándékozandók közül, és azoknak sem, akik az utolsó pillanatban rohangálnak a boltokba, hogy vegyenek valami kicsi és valószínűleg haszontalan apróságot. Ezt a cikket azok olvassák el, akik úgy érzik, az ajándék egyenlő a szeretetünk kifejeződésével, a törődéssel, és akik nem az ajándék ára vagy értéke alapján választanak, hanem úgy szeretnének meglepetést szerezni, hogy közben valami egyénit, személyre szólót adnak.
Gyerekbarát anyag készült az online kérdőíves konzultációkkal kapcsolatos gyakori kérdésekről, hogy segítsük a gyerekek tudatos véleménynyilvánítását.