Nem jó, ha a gyerek véletlenül tanúja lesz a szülei vagy mások szexuális életének, de általában egy egyszerű mondattal meg lehet válaszolni a látottakra vonatkozó esetleges kérdést, és utána jobban vigyázni, hogy a gyerek ne tapasztalhasson olyasmit, ami nem rá tartozik. Ez vonatkozik minden más szexuális töltetű felnőtt tevékenységre is.
Ami belefér, és ami nem
Abból nem lesz tragédia, ha a gyerek véletlenül meglát valamit, ami nem rá tartozik, vagy nem felel meg az érettségének, ha tudja, hogy a szüleivel beszélhet arról, ami történt. De attól, hogy a gyerek kérdez, még nem gondolhatják azt a szülők, hogy most már úgyis túl van mindenen, nem baj, ha máskor vagy mást is lát.
Hogyan beszélhetjük meg?
Ha a gyerek egy ilyen véletlen esemény után nem kérdez, akkor a szülő óvatosan felhozhatja a témát pl. így: „Tegnap láttál valamit, amit nem kellett volna. Sajnálom, hogy így alakult. Ha akarsz valamit mondani vagy kérdezni ezzel kapcsolatban, megpróbálok válaszolni.” Vagy: „Tegnap este egy kicsit rosszkor nyitottál ránk. Nekünk mindenképpen, de talán neked is jobb lenne, ha ezentúl kopognál, mielőtt bejössz.” Még ennél is praktikusabb lehet, ha időben bevezeti a szülő azt a szokást, hogy ő maga is kopogtat a gyerek ajtaján, és rászoktatja a gyereket, hogy ő is és a szülei is eldönthetik, hogy szeretnének-e pont akkor beengedni valakit a szobájukba.
Amit kifejezetten jó, ha lát a gyerek
Az, hogy a gyerek ne lásson nem neki való dolgokat, nem jelenti azt, hogy a szülők a gyerek előtt ne ölelhetnék meg egymást, vagy ne adhatnák bármilyen jelét annak, hogy szeretik egymást. Sőt, fontos is, hogy a gyerek azt lássa, hogy a szeretetet ki lehet mutatni. Ha a szülők csak a gyereket részesítik ölelésben, puszilgatásban, a testi kontaktus csak felé irányul, és mások előtt, akár a gyerek előtt is a szülők nem fejezik ki egymás iránt a szeretetüket, akkor a gyerek úgy érezheti, hogy ez csak neki jár. A gyereknek biztonságot ad, ha látja, tapasztalja a szülők egymás iránti szeretetét vagy a szülők törődését más emberek iránt is. A gyerekek a szülő viselkedéséből tanulnak, a szavak lényegesen kisebb hatással vannak rájuk.
A Yelon szerkesztősége
Kiemelt kép innen
