A családban nincs fontosabb az együtt töltött időnél, az egymásra figyelésnél, a közös programoknál. A család problémáinak megoldásai is lehetnek ilyenek. Unalmas vagy kellemetlen meetingek helyett, lehetőség szerint tekintsünk rájuk inkább olyan közösségi élményként, amely erősíti a családi összetartozás érzését.
A rohanó hétköznapokban szülőként gyakran érezheted úgy, hogy nem jut idő semmire, a család kapcsán felmerülő problémákat pedig könnyebb kézbe venni, és gyorsan megoldani, mint bevonni minden tagot. De talán időnként, lehet ezt másképp csinálni. Mi lenne, ha a nehézségek, feszültségek elsimításában, a családi programok megtervezésében és a munkamegosztásban a gyerekek is részt vennének?
Praktikus lehet, ha a család közösen, rendszeresen megbeszéli az aktuális teendőket, felmerülő konfliktusokat. A családi gyűlés (a megbeszélés) lényege, hogy a családban szóba jövő kérdéseket, problémákat, terveket megvitassuk, új terveket szőjünk, együtt játsszunk, és közösen alakítsuk ki az együttélés szabályait. Elég hetente egyszer sort keríteni a közös beszélgetésre, és megszabhatjuk azt is, hogy mennyi ideig tartson, például 15-30 percig, így mindenki be tudja ütemezni a napjába. Fontos, hogy figyelembe vegyük a családtagok napirendjét, programjait, ugyanis a gyűlés alapja a kölcsönös tisztelet.
A családi gyűlés eszközeit nemcsak ezeken az alkalmakon, hanem a mindennapokban is gyakorolhatjuk. Napról napra is használhatók a technikák, ha nem szeretnénk egy napot kitűzni vagy a megbeszélésnek, közös beszélgetésnek ez a formája nem kedvelt a családban.
Hogy is néz ki a család gyűlése?
Jó, ha valaki irányítja a beszélgetést, de nem feltétlenül kell a szülőnek. A gyerekek is megtehetik már négy-öt éves kortól. A gyűlés irányítója gondoskodik arról, hogy mindenki szóhoz jusson, elmondhassa a véleményét, illetve az elismerések és problémák megbeszélésének elkezdése is az ő feladata.
Elismerés, megbecsülés
A gyűléseket érdemes azzal kezdeni, hogy gratulálunk valamiért a család összes tagjának, elismerünk egy-egy cselekedetet, és hálát is kifejezhetünk. A gyerekek hamarabb felismerik a pozitívumokat, ha megtanítjuk nekik, hogy mi mindenért lehet megdicsérni valakit. Ez gyakorlással egyre könnyebben fog menni.
Tehetünk egy üres lapot egy mindenki által jól látható helyre, és minden nap felírhatunk rá egy-egy elismerő szót a családtagokról. Ha a gyerek még túl kicsi, le is diktálhatja vagy le is rajzolhatja. Mindenki kapjon legalább egy dicséretet, gratulációt.
Konfliktusok, problémamegoldás
Az elismerő szavak után rátérhetünk a család konfliktusainak átbeszélésére és a megoldások keresésére. Amikor valamilyen nehézségen szeretnénk túljutni, először beszéljük meg, hogy mik lehetnek a szempontjaink, miket vegyünk figyelembe. Később, ha már rutinosabbak a gyerekek, ők is könnyebben találnak majd megoldást a felmerülő konfliktusokra.
A hűtőn lehet egy papír is, ahová felírhatjuk a héten felmerülő problémákat. Néha már az is segít lehiggadni, ha tudjuk, hogy lesz rá majd alkalom, amikor megbeszélhetjük a dolgot, foglalkozni fognak az érzéseinkkel. Ha sikerül a családi gyűlésen megvitatni a problémáinkat, az azt is jelenti, hogy tiszta fejjel, nyugodtan tudunk beszélni a konfliktusainkról, képesek vagyunk értelmesen egymást közt érvelve beszélgetni.
Meg kell bíznunk a gyerekben is, hogy ő is képes megoldani a problémát, tehát ha elsőre nem is sikerül megtalálni a megfelelőt, ne mondjuk meg helyette, hogy hogy lenne a legjobb mindenkinek. Mutassuk meg, hogy bízunk a problémamegoldó képességében. Ugyanazt a dolgot újra és újra elő lehet venni, és érdemes különböző megoldásokat kipróbálni.
Házimunka beosztása
A család ilyen összeülése arra is alkalmas, hogy a házimunkával kapcsolatos szabályokat lefektessük, az azzal kapcsolatos konfliktusokat is kezeljük. A gyerekek is vegyenek részt a tervezésben és a házimunka megosztásában. Elmondhatják az érzéseiket, és mi is segíthetünk a munkák igazságos elosztásában. Sokszor segít, ha mi is elmondjuk, mennyi házimunkát végzünk a munkánkon kívül. A láthatatlan munka sokszor addig rejtve marad, amíg fel nem hívjuk rá a figyelmet. A gyerekek is szívesebben segítenek, ha megértik, hogy közösségben mindenkinek egyformán részt kell venni a házimunkában. Kérdezzük meg, milyen feladatokat szeretnének elvállalni, gondoljuk végig, mire képesek, ez alapján felírhatjuk és eloszthatjuk. Akár minden héten sorsolhatunk cetlihúzással vagy szerencsekerékkel.
A család szabályainak lefektetése
Amennyiben szabályokat hozunk, lényeges, hogy azokat mindenkinek be kell tartania. A szülőknek is. Ha a megbeszélés során arra jutunk, hogy mindenkinek el kell raknia a telefonját, vagy senki sem hagyhatja szét a ruháit, akkor ez a szülőkre is vonatkozzon. Ha csak pár napig sikerül mindenkinek betartani a közösen hozott szabályokat, a következő családi gyűlésen újra elő kell venni a témát.
A család közös programja
Tervezhetünk a gyűlésen közös programot, amivel jobban összekovácsolódik a család. Társasjáték, kirándulás, közös főzés, bármi lehet, nem kell költséges dolgokon gondolkodni. Fel is írhatja mindenki egy lapra, hogy mit szeretne csinálni, majd beszéljük meg az ötleteket.
Lehet tanulni a hibákból
Beszéljünk arról is, ha hibáztunk, mert abból is tanulhatunk. Milyen hibákat követtünk el a héten, és hogy lehet belőle tanulni? Akár ezeket is fel lehet jegyezni. Hangsúlyozzunk, hogy hibázni szabad, hiszen úgy is felfoghatjuk, hogy az egy újabb lehetőség arra, hogy tanuljunk belőle, és a megoldásra fókuszáljunk.
Családi főzés
A főzés során a család együttműködést tanulhat. Együtt választhatjuk ki az ételt (írjunk fel több, számunkra kedves receptet), szerezhetjük be a hozzávalókat. Miután közösen eldöntöttük, mit együnk, akár külön is főzhetünk, minden héten más családtag.
A család összejövetelét zárhatjuk egy közös tevékenységgel: kártya, társas, vagy mindig valaki más készítsen desszertet, amelyet aztán együtt lehet megenni.
A gyűlés működik olyan családban is, ahol a szülő egyedül neveli a gyermekét/gyermekeit. A gyerekek körülbelül 3 éves kortól bevonhatók, dicsérni is tudnak már, 4 éves kortól pedig a problémamegoldásban, a tervezésben is ki tudják venni a részüket.
Miért is jó mindez?
A családi megbeszélések segíthetik a család együttműködését, illetve az összetartozás érzését is erősíthetik. Egy régebbi probléma megvitatása pedig azért lehet hasznos, mert valószínűleg már mindenki lehiggadva képes az adott vitatott szituációt kezelni. A szülők meghallgathatják a gyerekek véleményét, és a hatalmi harcokat is könnyebben el tudják kerülni. Persze mindezt ne úgy képzeljük el, mint egy unalmas munkahelyi meetinget: a lényeg, hogy a családtagok jól érezzék magukat, örüljenek, hogy együtt tölthetnek egy kis időt. Ha pedig úgy érezzük, nehezen megy, lazítsunk a kereteken.
A megbeszélések növelhetik a gyerekek önbizalmát, hiszen azt élik át, hogy a szüleik megbíznak bennük, fontosabb döntésekben is kikérik a véleményüket. Tanulhatnak a háláról, az együttműködésről, a problémamegoldásról, a kölcsönös tiszteletről és a felelősségvállalásról.
Ezek a készségek nemcsak otthon, hanem az élet minden területén, a mindennapi életben is hasznosíthatóak.
A családi gyűlés nemcsak arra szolgál, hogy elosszuk a feladatokat, hanem lehetőséget biztosít a mindennapok meg- és átbeszélésére és arra, hogy a család több időt tölthessen együtt.
Lehet, hogy a család első megbeszélései nem mennek olyan gördülékenyen, ahogy elképzeltük, de szánjunk rá időt, és ne adjuk fel azonnal, hosszú távon gyümölcsöző lesz a kitartásunk.
Felhasznált / ajánlott irodalom: Jane Nelsen – Pozitív fegyelmezés (Reneszánsz Kiadó, 2013)
Hatvani Flóra
Kiemelt kép innen.
