1. Van-e egy gyereknek joga tüntetni?
Minden 18 éven aluli gyereket megillet a szabad egyesülés és a békés gyülekezés joga, hiszen a jogszabályok szerint „ez biztosítja a gyermek helyét a társadalom aktív, részt vevő tagjaként”.
A gyerekek szabadon szervezhetnek tüntetést vagy felvonulást, ha betartják a jogszabályi kereteket (tehát például a rendőrség engedélyezi az eseményt).
2. Szervezhetnek-e iskolaidőre tüntetést a diákok?
Tüntetést iskolaidőre is szervezhetnek a diákok, de arról gondoskodniuk kell, hogy a távolmaradásukat megfelelő módon igazolják – ami ebben az esetben elsősorban szülői igazolást jelent.
Jogi szempontból a gyülekezési szabadság gyakorlása ebben az esetben az oktatáshoz való joggal kerülhet konfliktusba. Mivel azonban egy tüntetés rövid ideig tartó, átmeneti kiesést jelent az oktatásból, ezért ez az „érdekütközés” csak látszólagos. Problémát az jelentene, ha mondjuk mostantól mindennap tüntetni akarnának a diákok iskola helyett.
3. Mi történik, ha egy gyerek elmulasztja a kötelező testnevelésórát?
Az oktatásban való részvétel a gyerekek számára egyszerre jog és kötelezettség. (Előbbit a gyermekjogi egyezmény tartalmazza, utóbbit az alaptörvényünk.) Ez azt jelenti, hogy a tanköteles korú (tehát 16 éven aluli) gyerekeknek részt kell venniük az iskolarendszeren belüli oktatásban. A tanoktatás rendszerén belül azonban az órák között nincs hierarchia. A diákoknak az a dolguk, hogy a hiányzás bármilyen tanórát érint is, fel kell zárkózniuk az elmulasztott tudásanyagból – a tanár instrukcióinak megfelelően.
4. Ha a tüntetés miatt hiányzik egy diák, lehet-e őt számonkérni azokból az anyagokból, amelyeket elmulasztott?
A hatályos jogszabályok értelmében csak olyan tananyagból lehet számonkérést (dolgozat, feleltetés, röpdolgozat, témazáró stb.) csinálni, amelyet korábban a tanár leadott, és amelynek elsajátítására a diáknak megvolt a lehetősége. Tehát a tüntetést követő iskolanapon a diák még joggal hivatkozhat arra, hogy hiányzott, ám mondjuk egy hét múlva ez már nem lesz indok a feleltetés vagy a dolgozat elkerülésére.
5. Mit tehet a szülő, ha nem ért egyet azzal, hogy a gyereke tüntetni akar menni iskola helyett?
Az 1991. évi LXIV. törvény szerint az állam „elismeri a szülőknek azt a felelősségét, jogát és kötelességét, hogy a gyermeknek a jogai gyakorlásához képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak”. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a gyerekük értse a tüntetés mibenlétét, lássa az esetleges kockázatokat, mérlegelhesse, mit jelent, ha részt vesz rajta, és mit, ha kimarad az iskolából. A szülő joga az „iránymutatás és a tanácsadás” – mindez a gyerek legjobb érdekében.
Ha tehát szülőként nem értünk egyet a gyerekünk döntésével, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy biztonságban tudjuk őt, és fogadjuk el, hogy nem akadályozhatjuk őt abban, hogy alapvető szabadságjogát gyakorolja.
6. Mit tehet egy gyerek, ha a szülei nem akarják elengedni tüntetni, de ő el szeretne menni?
A 16 éven aluli (tankötelezett) gyerek és az ennél idősebb, de tanulói jogviszonnyal rendelkező (iskolába járó) gyerek a tanítási napot fő szabály szerint az iskolában kell hogy töltse. Ha hiányzik, azt utólag igazolnia kell – ha azért hiányzik, mert elmegy egy tüntetésre, akkor ezt az igazolást a szülő tudja kiállítani. (Soha egyetlen gyereket sem biztathatunk arra, hogy hamis vagy nem valós indokra szóló, például orvosi igazolást szerezzen!) Amennyiben a szülők nem támogatják a gyerek részvételét a tüntetésen, és ezért nem adnak neki igazolást, a gyereknek más módon kell (jogszerűen!) igazolást szereznie. Ilyen jogszerű igazolás lehet, ha az oktatási intézmény felmentést ad a tüntetés idejére a részt vevő gyerekeknek a tanórák látogatása alól. Ha ennek hiányában vesz részt a tüntetésen, igazolatlan hiányzást kaphat érte.
7. Mit tehet egy gyerek, ha úgy érzi, az iskolában hátránya származna abból, ha elmenne a tüntetésre?
Semmilyen hátrány nem érheti azt a gyereket, aki a törvényben biztosított alapvető jogát gyakorolja, tehát például részt vesz egy tüntetésen. Abban az esetben, ha mégis ezt tapasztalja, eljárást kezdeményezhet az iskolában a diákképviseleti szervezeteknél, a fenntartónál vagy az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalánál.
8. Joguk van-e a gyerekeknek beleszólni az oktatás mentébe?
„A gyermekek nem vesztik el emberi jogaikat azzal, hogy átlépik az iskola kapuját…” (CRC/GC/2001/1, 8. bek.). Minden diáknak joga van kifejezni a véleményét az őt érintő ügyekben. Ezt pedig a felnőtteknek minden esetben figyelembe is kell venniük – mondják a jogszabályok. Miért? Mert a gyerekek nem a jövőt jelentik, hanem a jelent.
A gyerekkor a felkészülés időszaka is, amikor megtapasztalhatják, hogy milyen érzés, ha például kiállnak magukért, ha felvállalnak egy konfliktust, ha érvelnek, ha meghallgatják mások érveit. A gyerekkor a kibontakozó képességek időszaka is, amikor megtanulhatják az önálló döntéshozatalt, és rájöhetnek arra, valójában minek is tekintik a felnőttek a gyerekeket: báboknak, babáknak vagy olyan embereknek, akiket pozitív, önállóságra ösztönző légkörben lehet a legjobban felkészíteni mindarra, ami 18. éves koruk után vár rájuk.
Gyurkó Szilvi
Készült a WMN cikke alapján.
