A technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása egyre szélesebb körben és egyre gyorsuló ütemben mutatkozik meg. Az információ mennyisége és áramlásának gyorsasága egyre nagyobb mértékben növekszik. Szakértők előrejelzései szerint 10 éven belül a teljes népesség 90%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. Azáltal, hogy a dolgok az interneten érhetők el, a digitális és a fizikai világ hamarosan eggyé válik.
Ezek a változások nemcsak izgalmas lehetőségeket rejtenek, de sok bizonytalanságot is. A gyerekeink pedig ennek a dinamikus változásnak a részesei.
A gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre hosszabb ideig használják a digitális technológiákat és a médiát. Naponta átlagosan hét órát töltenek valamilyen képernyő előtt – a televíziótól a számítógépeken át a mobiltelefonokig és egyéb digitális eszközökig. Ez az idő több, mint amennyit a gyerekek a szüleikkel vagy az iskolában töltenek. Ez pedig hatással van az egészségükre és a jóllétükre: hogy milyen digitális tartalmakat fogyasztanak, kivel találkoznak online, és mennyi időt töltenek a képernyő előtt, mind jelentősen befolyásolják a gyerekek fejlődését.
A digitális világ a tanulás és a szórakozás határtalan terepe. Ebben a világban azonban a gyerekek kockázatoknak is ki vannak téve: internetes zaklatás, technológiától való függőség, obszcén és erőszakos tartalmak, radikalizálódás, átverések, adatlopás. A probléma a digitális világ gyors és folyamatosan fejlődő természetéből adódik, amellyel a megfelelő szabályozás és a gyermekvédelmi irányelvek csak lassan tudnak lépést tartani.
Mindezek mellett ott a digitális generációs szakadék is.
A gyerekek technológiahasználata nagyban különbözik a felnőttekétől, ami jócskán megnehezíti a szülők és a pedagógusok dolgát, amikor szeretnék teljes mértékben megérteni azokat a kockázatokat és fenyegetéseket, amelyekkel a gyerekek szembesülhetnek az online felületeken.
Ezért érezhetik úgy a felnőttek, hogy nem tudnak tanácsot adni a gyerekeknek azzal kapcsolatban, miként lehet biztonságosan és felelősségteljesen használni ezeket az eszközöket. A generációs szakadék emellett azt is eredményezi, hogy különböző viselkedéseket tartanak elfogadottnak.
Hogyan tudjuk tehát szülőként, pedagógusként, vezetőként felkészíteni a gyerekeinket a digitális korra? Minden kétséget kizáróan létfontosságú, hogy segítségünkkel a digitális intelligencia birtokába juthassanak.
A digitális intelligencia vagy DQ olyan szociális, érzelmi és kognitív képességeket foglal magában, amelyek képessé teszik a felhasználókat arra, hogy megbirkózzanak a digitális világ kihívásaival, és megfeleljenek a követelményeinek. Ezek a képességek nagyjából nyolc, egymáshoz kapcsolódó területre bonthatók:
Digitális identitás: Az online személyazonosság és hírnév megteremtésének, illetve kezelésének a képessége. Ez magában foglalja az online személyiség tudatosítását, valamint az online jelenlét rövid és hosszú távú hatásainak kezelését.
Digitális eszközök használata: A digitális eszközök és média használatának képessége, beleértve az önellenőrzés elsajátítását, amelynek segítségével lehetővé válik az egészséges egyensúly kialakítása a felhasználó online és offline élete között.
Digitális (ön)védelem: Az online kockázatok (pl. internetes zaklatás, szexuális ragadozók, radikalizálódás) és problémás tartalmak (pl. erőszak, trágárság) kezelésének, elkerülésének, valamint e kockázatok kivédésének a képessége, illetve az előfordulásuk gyakoriságának csökkentése.
Digitális biztonság: A számítógépes fenyegetések (pl. hackelés, csalások, rosszindulatú programok) felismerésének, a legjobb gyakorlatok megértésének, valamint a megfelelő adatvédelmi eszközök használatának a képessége.
Digitális érzelmi intelligencia: Az online felületeken való empatikus viselkedés és a megfelelő kapcsolatok kiépítésének képessége.
Digitális kommunikáció: A másokkal való kommunikáció és együttműködés képessége a digitális technológia és a média használatával.
Digitális műveltség: A tartalom megtalálásának, értékelésének, hasznosításának és létrehozásának képessége: általában a számítógépes gondolkodásra való alkalmasság.
Digitális jogok: A személyes és törvényes jogok megértésének és védelmének a képessége, beleértve a magánélethez, a szellemi tulajdonhoz, a szólásszabadsághoz, valamint a gyűlöletbeszéddel szembeni védelemhez való jogot.
E képességek elsajátítását olyan alapvető emberi értékekre kell alapozni, mint a tisztelet, az empátia vagy a körültekintés. Ezek az értékek teszik lehetővé, hogy a felhasználók képesek legyenek okosan és felelősségteljesen használni a technológiát. Vitathatatlan, hogy gyerekeink az említett emberi értékeken alapuló digitális intelligencia birtokában lesznek csak képesek a szolgálatukba állítani a technológiát, ahelyett, hogy ők szolgálnák azt.
Készült a World Economic Forum cikke alapján.
