Online

Online bántalmazás: így óvhatjuk meg a gyerekeket

A virtuális profilok mögött igazi emberek állnak, a digitális térben elkövetett bántalmazás pedig sokkal tovább látható marad. Mit tehetünk ellene?

A felnőttek a szexuális jellegű visszaélésektől féltik a legjobban a gyerekeiket, miközben a kutatások szerint annak esélye, hogy a gyereket szavakkalkirekesztéssel vagy megalázó módon bántják a neten, tízszer nagyobb, mint a szexuális zaklatásé.

Miben különbözik az online tér a suli udvarától?

A gyerekek nagy része ráadásul egyszerre elkövető és áldozat – tehát gyakran keverednek a szerepek, és igazi „adok-kapok” zajlik az online térben, ahol a kommentekben, chatelések során és a közösségi oldalakon a gyerekek nem igazán kímélik egymást.

Az online zaklatás megelőzéséhez az egyik legjobb eszközünk, ha a gyerekeket megtanítjuk arra, hogy ha megbántják, vagy ha ő bánt meg valakit, az a közösségi oldalakon ugyanúgy fáj, mint például a suliudvaron.

A virtuális profilok mögött valódi, érző emberek állnak

Sőt, akár még jobban is, mert sokkal többen és sokkal tovább láthatják. Sosem szabad elfelejteni, hogy a chat, a hírfolyam, a megjelölés nem egy videojátékban történik, hanem igazi emberek fogják látni, akik másnap is emlékeznek rá. Mielőtt megnyomja a gyerek a küldés gombot, jó, ha felteszi magának a kérdést: létezik olyan helyzet, amikor megbánhatja, hogy leírta, amit leírt, vagy hogy elküldte a képet, a videót? Persze a net jó dolog, nem kell félni tőle, és ha ezt a három aranyszabályt betartja a gyerek, akkor nagy baj nem lehet!

Az internet nem felejt

Beszéljük meg a gyerekkel, hogy:

  1. Soha semmit ne adjon írásba, semmit ne küldjön el, amit nem szeretne, hogy egyszer az egész iskola lásson! Soha semmit ne továbbítson, ami visszaüthet! A legjobb barátjával is iszonyúan összeveszhet, a szerelmével is szakíthat, a dühös emberek pedig néha olyat tesznek, amit amúgy nem tennének. A bizalom jó dolog, de könnyen vissza lehet vele élni – beszéljük meg a gyerekkel, hogy ne szolgáltassa ki magát!
  2. Ha olyan tartalmat tölt fel, amiben rajta kívül más is szerepel, mindig kérdezze meg az összes szereplőt, hogy szeretné-e, ha posztolná az adott képet vagy videót! Egy gyerekről csak a szülő hozzájárulása után lehet nyilvánosan posztolni.
  3. Módosult tudatállapotban lehetőleg soha ne tegyen ki semmit a netre: beszéljük meg a gyerekkel, hogy valószínűleg a józan, másnapi énje szerint már nem biztos, hogy annyira vicces lesz a poszt vagy üzenet, és szinte biztos, hogy nem fogja megköszönni magának, amit tett.

A cikk részlet a Hogyan beszéljünk a gyerekekkel az internetről? című kiadványból.

Kiemelt kép innen