„Felvilágosítás”

Miért nem beszélhetünk szerelemről tanár és diák között

Mit gondolunk a szerelemről hatalmi helyzetben? Belefér a kiszolgáltatottság, a titkolózás, a zárt közösségek, az egyenlőtlenségek és a kihasználás?

A tanár és diák között szövődő intim érzelmi kapcsolatot nevezhetjük ugyan szerelemnek, de egy ilyen viszony mégis valami nagyon mást jelent. Egyenlőtlenséget és alárendelést, kiszolgáltatottságot és kihasználást, titkot és titkolózást.

Jogszabályi háttér

A magyar jogszabályok szerint egy gyerek már 12 éves kortól létesíthet beleegyezéses szexuális kapcsolatot, ha a partnere egy másik (12‒18 év közötti) gyerek. 18 évesnél idősebb személy viszont csak akkor szexelhet egy gyerekkel, ha az már elmúlt 14 éves.

Már önmagában az életkori határok is rengeteg kérdést vetnek fel arról, hogy egy 12‒14 éves gyerek mennyire tud „beleegyezéses szexuális kapcsolatot” létesíteni. Vajon képes-e különbséget tenni vágyakozás, szerelem, vonzódás, intimitás, nemiség és szexualitás között?

…és az érzelmi háttér

Vajon kellőképpen felkészítjük-e a gyerekeinket arra, hogy jól értsék ezeket az érzéseket? Része-e az iskolai tananyagnak az érzelmi intelligencia, a párkapcsolati dinamikák vagy úgy egyáltalán az érzéseinkkel, azok kifejezésével kapcsolatos bármiféle tudás átadása? (Nem az.)

Büntetőjogi vagy morális kérdés?

Magyarországon a büntetőjogon kívül más szabály nem mondja ki, hogy tilos lenne a szexuális kapcsolat egy felnőtt és egy gyerek (tanár és diákja) között, bár elég egyértelmű, hogy ez hatalommal való visszaélésnek számít, és etikátlan magatartásnak minősül. Ezzel együtt is az ilyen tanári magatartás legfeljebb fegyelmi eljárást von maga után. Vannak országok (például az USA), ahol azonnal elbocsátják azt a tanárt, aki ilyet tesz, sőt a további tanári munkától is eltilthatják. Miért?

Még ha az ilyen kapcsolatokban nincs is szó hétköznapi értelemben vett erőszakról, a hatalommal való visszaélés, egy gyerek kiforratlan és bizonytalan érzéseinek kihasználása bizony abúzusnak számít.

A hazai gyakorlat

Az USA-val ellentétben Magyarországon ha a tanárnak el is kell hagyni az iskolát, az általában közös megegyezéssel történik, és semmi sem akadályozza, hogy újra elhelyezkedjen egy másik intézményben. Egy ilyen fegyelmi eljárásban általában sajnos kevés hangsúlyt fektetnek arra, hogy a tanár megértse , miért megengedhetetlen egy diákjával kapcsolatot létesíteni, és miért nem lehet ilyen helyzetekben azzal védekezni: „De hiszen ő kezdett ki velem!” Nagyon fontos alapszabály ugyanis, hogy minden esetben a felnőttnek kell felelősséget vállalni azért, ami történt, akárcsak az, hogy ne lépje át a határokat.

Mik a veszélyei?

Egy diák számára a tanár hatalma és befolyása elképesztően nagy csábítás – az ilyen kapcsolatokat körüllengő titokról és tabukról nem is beszélve.

Más esetekben a kortársaik iránt nem érdeklődő, de már „nagylánynak, nagyfiúnak számító” diákok saját erejüket, nemi szerepüket próbálgatják azokon a felnőtteken, akikkel sok időt töltenek, akiknek a társaságában biztonságban érzik magukat. Ez pedig általában a tanár.

Egyes kutatók szerint az is probléma, hogy felgyorsult a nemi érés folyamata, a diákok már az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában érettek nemileg, próbálgatják a szexet, és az iskolákban gyakran olyan huszon- és harmincéves fiatalok tanítanak, akik nem élnek stabil párkapcsolatban. A „keresleti és kínálati” oldal tehát nagyon könnyen találkozik. Nemcsak a suliban, hanem a közösségi oldalakon, cseten, e-mailben is.

Amikor már megtörtént a baj

Az online tér által biztosított (relatív) anonimitás és intimitás könnyen átviheti a saját szerepében is bizonytalan tanárt és a diákot is a „túlpartra”, amiből a határok átlépése és akár szexuális kapcsolat is létrejöhet.

Ha pedig ez megtörténik, az a legfontosabb, hogy milyen visszajelzést adunk a gyereknek arról, hogy mi lesz az ő története és tanulsága mindebből – ehhez képest az csak másodlagos kérdés, hogy induljon-e egyáltalán büntetőeljárás a tanárral szemben. Általában nem is indul, mert vagy sosem derül ki, mi történt, vagy mert minden félnek az az „érdeke”, hogy a dolog gyorsan és nagyobb botrány nélkül rendeződjön. Az iskola óvja a saját hírnevét, a szülők meg a gyerek jövőjét.

Látszatmegoldások

Súlyos gond, hogy ezekben az ügyekben általában látszatmegoldásokat választanak az iskolák, és inkább elkendőzik az ügyet, minthogy érdemben feltárnák, mi hogyan és miért történt. Az is hatalmas probléma, hogy sok esetben az iskola és a tanár is a diákra hárítja a felelősséget, miközben tudjuk, hogy egy gyerek csak ránézésre érett, és bár nemileg fejlettnek tűnik, ráadásul úgy is viselkedik, mintha felnőtt lenne, ám valójában nem az.

Kié a felelősség?

Ha belegondolunk, rá kell jönnünk, hogy elképesztően átszexualizáltak a mindennapok. A reklámoktól a filmeken át a délutáni tévésorozatokig és köztéri plakátokig mindenhonnan áradnak a szexualitással, testiséggel összefüggő üzenetek. A gyerekek fejében pedig egy pillanat alatt összeáll a kép arról, hogy ha valami kívánatos, ha valamit szeretnénk, ha valami jó, ahhoz a testiség is hozzátartozik. Szinte már nincs is lehetőség arra, hogy megéljük a szerelmet szexualitás nélkül.

Hiába tűnik úgy, hogy a tizenéves fiatalok pontosan értik a szex, a szerelem, az intimitás és a nemiség közötti különbséget, valójában hatalmas káosz van a fejükben. Ezért sem megengedhető, hogy egy diák közeledését kihasználja a tanára. A felelősség ugyanis ‒ bármi történik ‒ mindig a felnőtté.

Gyurkó Szilvi
Készült a WMN cikke alapján.

Kiemelt kép innen