Miért nem lehet megoldás az iskolarendőrség?
A statisztikai adatok szerint a közfeladatot ellátó személyek közül a legnagyobb veszélynek a buszvezetők, a jegyellenőrök, a mentőtisztek, a szociális munkások és a pedagógusok vannak kitéve. A legtöbb erőszakos cselekmény ellenük irányul. A tanárok is közfeladatot látnak el. Esetükben nagyobb a kockázata annak, hogy munkájuk során olyan helyzetbe kerülnek, amikor elszabadulnak az indulatok. A tényállás szerint nemcsak a nyílt erőszak számít veszélyeztetésnek, hanem az akadályoztatás, illetve a fenyegetés is. Bár ezekben az esetekben ténylegesen nem sérül meg senki, kb. 45 százalékban nem esik bántódása a sértettnek, de aki átéli, azért még érezheti magát veszélyben.
Éppen ez a lényeg: ahhoz, hogy valaki veszélyben érezze magát, nem kell hogy tettlegességig fajuljanak a dolgok (ez érvényes a családon belüli erőszakra is). Amikor megtámadnak egy pedagógust, az azért történhet meg, mert rosszul kommunikálnak a felek, nehezen kezelik az indulataikat az emberek, általában is nagy a feszültség mindenkiben. Ráadásul a tanár sokak számára a hatalmat testesíti meg. Egy ilyen helyzetben nem lehet megoldás az erőszak. Az erőszak sosem megoldás.
A tanárok is lehetnek ingerültek: a mindennapokban számtalan feszültség ered a túlterheltségből, a rengeteg időt igénybe vevő adminisztrációból, az irreális elvárásokból. És persze a gyerekek, illetve a szüleik is megannyi problémával küzdhetnek. Mégsem lehet félve bejárni az iskolába, se gyerekként, se felnőttként, mégsem lehet abba belenyugodni, hogy az emberek – akár a felnőttek, akár a gyerekek – bántják egymást. A nehézségekre nem lesz megoldás az iskolarendőrség felállítása.
Mi lesz a dolga az iskolaőröknek?
Az iskolaőr dolga a rend fenntartása lesz. Az előterjesztés szerint a rendőrséggel áll majd munkaviszonyban, saját formaruhát kap, amelyen jól látható lesz az „iskolaőr” felirat, hogy messziről is könnyebben észre lehessen venni. Az iskolaőr számos jogosítvánnyal rendelkezik: igazoltathat, megállásra kényszerítheti az iskola biztonságát veszélyeztető személyt, illetve bármit megtehet, amivel elháríthatja az iskolát fenyegető vészhelyzetet, akár be is zárathatja az iskolát. Kényszerítő eszközöket, illetve testi kényszert is alkalmazhat, például bilincset, vegyi eszközt, rendőrbotot – akár gyerekekkel szemben is.
12 éves kortól büntethető lesz a gyerek, ha a közfeladatot ellátó tanárral szemben erőszakosan lép fel, és akkor is, ha hátráltatja az iskolaőrt a munkája elvégzésében.
Az előterjesztés kitér a családi pótlékra is, de a sajtóban megjelenő hírekkel ellentétben nem az iskolai erőszakhoz köti a családi pótlék megvonását, vagyis nem a szülőt bünteti a gyerek magatartása miatt, hanem általános érvénnyel mondja ki, hogy ha a bíróság egy tanköteles korú gyereket elítél, akkor egy évre a családtól az iskoláztatási támogatást meg kell vonni.
Hol és kiket védelmez az iskolaőr?
Az iskolában a tanárokon kívül dolgoznak még menzások, portások, takarítók, gondnokok, de mivel ők nem közfeladatot látnak el, az iskolaőröknek nem feladata az ő biztonságuk felügyelete és megőrzése. Az iskolaőrök munkaköri leírása csak a pedagógusok, illetve az oktató-nevelő tevékenységet ellátó személyek védelmét írja elő, munkavégzésük csak az iskola helyszínére terjedhet ki.
Ez azért is jelent problémát, mert ha a pedagógusok elleni agresszív cselekményeket felveszik, és az internetre is feltöltik és elérhetővé teszik, az egyrészt tovább traumatizálja az áldozatot, másrészt az iskolaőr, aki csak tanítási időben és csak az iskola területén dolgozhat, nem is tud megfelelően reagálni a történtekre. Ugyanez jellemző a gyerekek közötti kortárs bántalmazásos esetekre is: ezeknek a nagy részét eleve az online térben követik el, vagyis az iskolaőrök nem is tudják kezelni a virtuális térben történt eseményeket. Csak a látható, alapvetően a tettlegességgel, a fizikai sérelem okozásával járó esetekre reagálhatnak. Vagyis az iskolai erőszakeseteknek körülbelül 60–70%-a láthatatlan marad az iskolaőrök számára.
Az köztudott, hogy ha egy helyszínen erősödik a rendőri jelenlét, akkor a kriminális tevékenységet űzők más helyszínt keresnek. Vagyis az előterjesztés egyik következménye mindenképpen az lesz, hogy a látható bűncselekmények (például a kábítószer-kereskedelem, a rongálás, a garázdaság, a kisebb súlyú vagyon elleni cselekmények stb.) az iskolákból más helyszínekre kerülnek át.
Mi a feltétele az iskolaőri munkának?
Mivel az iskolaőrök munkáltatója a rendőrség, kézenfekvő, hogy főként a rendőri szolgálatból nyugdíjba vonuló rendőrök közül vállalnak majd iskolaőri feladatokat. A rendőri munkában való jártasság azonban nem elégséges az iskolaőri munkához. A kiválasztottaknak jogi, elsősorban büntető- és szabálysértési jogi ismeretekből, valamint pedagógiai és gyermekpszichológiai tárgyakból is sikeres vizsgát kell tenniük. Ha valaki nem volt rendőrként pályázik az állásra, el kell sajátítania a kényszerítő eszközök használatára vonatkozó képzést, és talán megfelelő rendőri tapasztalat nélkül a felkészítésnek ez a része lesz a legérdekesebb a számára.
Az elsajátítandó ismeretekről azonban még nincs igazán tudomásunk. Az sem ismert még, hogy a felkészítő kurzus hány órás lesz, illetve pontosan milyen szaktudást sajátítanak el a jelöltek. Az iskolaőrök képzettsége, érzékenysége kulcsfontosságú, annál is inkább, mert komoly jogosítványokkal fognak rendelkezni. Épp ez utóbbi miatt lenne fontos az utánkövetés, illetve a minőségbiztosítás – arról viszont még nincs hír, hogy ki ellenőrzi majd az iskolaőrök megfelelő munkavégzését.
Mikortól és hogyan léphet életbe az iskolaőri rendszer?
Ahhoz, hogy egy iskola iskolaőröket vehessen fel, mint fenntartónak, együttműködési megállapodást kell kötnie a rendőrséggel. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy mi a probléma az iskolában (milyen végrehajtási prioritások vannak), illetve milyen eszközöket tud felajánlani az iskola az iskolaőr rendelkezésére, hogy a feladatát el tudja látni (saját helyiség, egyéb tárgyi eszközök). Kérdés, hogy mennyiben válik stigmává, ha egy oktatási intézményben iskolaőr dolgozik. Azt most még nem látni, hogy az iskoláknak kell-e kérvényezni, hogy náluk dolgozhassanak iskolaőrök, vagy ez minden intézmény számára lehetővé válik. Azt sem tudni, hogy milyen számítások szerint határozták meg azt a sajtóban is olvasható számot, miszerint 500 intézmény alkalmaz majd iskolaőrt.
Az mindenesetre eldöntött ténynek látszik, hogy a 2020/2021-es tanévtől már működniük kell az iskolaőröknek, ezért ha az Országgyűlés megszavazza, a kihirdetés után 8 napon belül hatályba lép a jogszabály. A rendőrségi feladatellátásra már évek óta felháborítóan rövid határidőt adnak. Így volt ez nagyon sok területen is, ahogy ez most az iskolaőrök munkába állásánál is látszik. Jelen esetben azonban nagyon kockázatos, lehetetlennek tűnő vállalkozás ilyen rövid időn belül előkészíteni a képzéseket, toborozni a jelölteket, kiválasztani a megfelelő jelentkezőt, megszervezni a vizsgáztatásukat stb.
Annyit lehet tudni az iskolaőri feladatokról, hogy gyakorlatilag nem egyéb, mint más rendészeti feladat: az iskolaőrök egyenruhában, kényszerítő eszközök használatával, a rendőrséggel munkaviszonyban állva dolgoznak majd. Az előterjesztésben semmi sem olvasható a megelőzésről, illetve arról, hogy az iskolaőrnek együtt kellene működnie bármilyen más szakemberrel az oktatási intézményben. Persze az előterjesztés azt azért rögzíti, hogy az iskolaőr csak a saját dolgát végezheti, az iskola életébe nem szólhat bele, de arról nem lehet olvasni a javaslatban, hogy a pedagógus munkáját segítő egyéb iskolai dolgozókkal, a szociális segítővel, az iskolapszichológussal, ahol még van, a gyerekvédelmi felelőssel, illetve a gyerekvédelmi rendszer tagjaival ki kell-e alakítania bármilyen együttműködést.
Mivel az iskolában elkövetett agresszív cselekmények száma nem lesz kevesebb, hiszen az iskolai erőszak okai megmaradnak, arra lehet számítani, hogy csak több ügyben indul majd eljárás. További következmény lehet, hogy feltételezhetően más helyszínekre tevődnek át azok a kriminális tevékenységek, amelyek eddig egyes iskolák körül megtalálhatók voltak. Vagyis az iskolaőrök jelenléte inkább tehát látványra lesz segítség, nem érdemben.
Természetesen nem arról van szó, hogy a jelenlegi rendszer megfelelő lenne. Az iskolaőri munkával kapcsolatos kritika nem jelenti azt, hogy ami most van, az rendben lenne. A felelősségtudat kialakítása, a felelősségvállalás alapvetően fontos gyerekek és felnőttek életében egyaránt. De a büntetés önmagában nem old meg semmit. Nem szankciókra van szükség, hanem következményekre. Esélyt kell adni arra, hogy mindenki tanulhasson a történtekből. A büntetés önmagában nem akadályozza meg az erőszakos cselekményeket, a retorzió inkább tovább görgeti a feszültséget. Tulajdonképpen ha valamikor, akkor most aztán igazán láthatjuk, hogy ez hova vezet.
dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő
Készült a WMN cikke alapján.
Kiemelt kép innen.
