„Felvilágosítás”

Az öltözködésünk a személyiségünk része, már gyerekkorban is

A ruha és ami mögötte van: a megjelenés, a színek vagy a stílus kiválasztása mind kifejezheti, mit gondol gyerekünk a világról, mit akar üzenni másoknak. Ezért jó, ha a szülő a gyereke öltözködésére is nyitott.

A lányoknak hosszú a hajuk, szoknyát viselnek, a rózsaszín a kedvencük, és csoportosan járnak pisilni. A fiúknak rövid hajuk van, mindig kéket vesznek fel, és biztos, hogy nem sírnak. Igaz? Vagy mégsem?

Nemi identitás

A nemi identitásunkat (tehát azt, hogy lánynak/nőnek, fiúnak/férfinak vagy mindkettőnek, esetleg egyiknek sem érezzük magunkat) kifejezhetjük a kinézetünkkel (öltözködés, frizura stb.) és a viselkedésünkkel is. Ezt nevezzük nemi önkifejezésnek. Éppúgy, ahogy a nemi identitásunk, ez sem függ össze feltétlenül a biológiai nemünkkel vagy a szexuális orientációnkkal.

Például vannak, akik szívesen hordanak nőknek szánt darabokat (mondjuk magas sarkú cipőt). Lehet, hogy pusztán azért, mert azt tartják kényelmesnek, de az is lehet, hogy hangsúlyozni szeretnék vele a nőies oldalukat. Ugyanígy akadnak olyanok is, akik férfi holmikat (például öltönyt, nyakkendőt) viselnek: vagy abból az indíttatásból, hogy férfiasan nézzenek ki, vagy ugyanúgy kényelemből, vagy hasonló indokból, mint a női ruhák, kiegészítők esetében.

Kik azok a transzvesztiták?

Azokat az embereket, akik szeretik a sajátjuktól eltérő biológiai nem öltözékét viselni (de a nemi identitásuk megegyezik a biológiai nemükkel), transzvesztitáknak hívják. Azokban az országokban, ahol például a nadrág már női viseletnek is számít, ezt a kifejezést jellemzően a férfiakra használják.

Azt, hogy mit mutatunk magunkból a külvilág felé, nem mindig éljük meg tudatosan, főleg akkor nem, amikor még egészen kicsik vagyunk, és a szüleink döntik el például, hogy milyen ruhákat hordunk. Később ez a téma sokaknál egyre fontosabbá válik, és egyre többet gondolkodnak azon, milyenek azok a ruhák, az a frizura vagy éppen az a viselkedés, amellyel azonosulni tudnak.

Nemi önkifejezés és a társadalom

De attól függetlenül, hogy egyre önállóbbá válunk, nehéz és összetett feladat átformálni azt a szemléletet, amelyet gyerekkorunktól kezdve közvetít felénk a környezetünk. Hiszen ezeket a dolgokat az érzéseinken kívül a külvilágtól kapott visszajelzések, a közösségeink által elfogadott értékek is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos szülőként is nyitottnak lennünk, és beszélgetni a gyerekünkkel arról, hogy mit miért vesz fel, mit miért csinál, és ez vajon belőle jön-e, azt tükrözi-e, amit valójában érez, gondol magáról és a világról.

Nemi önkifejezésünk összefügghet a biológiai nemünkkel, a nemi identitásunkkal vagy a szexuális orientációnkkal, de egyik sem határozza meg a másikat. Az előbbi alakulása bizonyos esetekben nem tudatos, vagy nem okoz különösebb fejtörést, máskor döntés kérdése, de ugyanúgy befolyásolhatja a környezet is, amiben élünk.

Heltai Júlia

Kiemelt kép innen.