Miért léteznek még csecsemőotthonok? És miért került minden századik 0–2 éves korú gyerek csecsemőotthonba 2019-ben? Milyen kockázata van annak, hogy a házi gyermekorvosok 40%-a nyugdíjaskorú volt tavaly? Miért dolgoztak átlag heti 74 órát 2019-ben a pedagógusok? A koronavírus-járvány miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek mennyire vannak biztonságban a saját családjukban? Miért kerül minden 5. örökbefogadott gyerek külföldre? – Csak néhány kérdés, amire a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2019. évi Gyermekjogi jelentése választ ad. A jelentés az előző év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, kutatási eredményeit, statisztikáit és a gyermekjogi ügyek médiareprezentációját tekinti át.
Néhány adat a jelentés legfontosabb megállapításai közül
Intenzív jogalkotás
2019-ben az év minden munkanapján legalább két olyan jogszabály született, ami érintette a gyerekeket.
Kihívások a gyermekvédelemben
- Minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában (173.000 fő).
- Továbbra is kevés a nevelőszülő.
- Nőtt az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma.
- Egyre több ügyük van a gyermekjogi képviselőknek.
Az egészségügy nehézségei
A házi gyermekorvosok 40%-a nyugdíjaskorú (20%-uk 70 évesnél idősebb).
Gyermekszegénység
A gyerekek közel negyede (23,8%) veszélyeztetett.
Oktatás
Jobban teljesítettek a magyar gyerekek a PISA-teszten, miközben a sajátos nevelési igényű gyermekek száma egyre nő.
A teljes jelentés és a gyerekbarát verzió itt érhető el.
Kiemelt kép innen.