Ma már mondani sem kell, hogy sportolni nem csak hasznos, egészséges, de örömöt is ad. Minél fiatalabb életkorban kezdi el valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesz a mindennapjai része, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy életen át tartó szokássá válik. A szülők ezért többnyire keresnek valamilyen sportot a gyerekeiknek, ami azért is jó, mert a gyerekek maguktól is sokat mozognak. Vagyis mozognának, akár sokkal többet is, ha nem élnének megannyi szabály között, ha az iskolában töltött idő nem húzódna át a késő délutánba, ha maradna idejük, lehetőségük a szabadban töltött kötetlen mozgásra, játékra.
A sportolásból rengeteg előny származik, de van, amikor rosszul sül el
Köztudomású ma már, hogy a gyerekek egyre több időt töltenek a különböző képernyők előtt, sokszor már az óvodába is autóval mennek, nap mint nap háztól házig utaznak, keveset sétálnak. Részben a mozgásszegény életmód az oka, hogy minden negyedik magyar gyerek túlsúlyos. A másik ok – az egészségtelen életmód mellett – a helytelen táplálkozás. Persze ez nem ilyen egyszerű: attól, hogy egy gyerek nem túlsúlyos, még nem biztos, hogy egészséges vagy hogy eleget mozog. Arról nem beszélve, hogy a rosszul megválasztott sportágnak, illetve a túlzásba vitt sportolásnak is van károsító hatása. Ha például a gyereket nem az egyéni fizikai adottságaihoz mérten terheljük, az könnyen sérüléshez vezethet. Ugyanilyen kártékony lehet, ha nem a megfelelő sportágat választjuk, és a gyerek esetleg ügyetlenebb, mint a társai, emiatt megaláztatásban, megszégyenítésben lesz része pusztán „motiváló eszközként” – a fizikai bántalmazásról, érzelmi zsarolásról vagy a szexuális visszaélésekről nem is beszélve.
A sport örömforrás, de csak ha a gyerek is akarja
Sajnos a kortársak és a felnőttek egyaránt okai lehetnek annak, hogy a gyerekek nem kezdenek el sportolni. Gyakran hallani magyarországi és a világban történt erőszakesetekről: edzőként dolgozó szexuális ragadozókról, gyerekeket bántalmazó mesterekről, az edzőtáborok brutalitásáról, durva beavatási szertartásokról. Hiába tudják a szülők és a pedagógusok, hogy nagyon is fontos lenne mozgásra buzdítani a gyerekeket, ők néha mégis ellenállnak. Pedig a sport sok mindenre megtaníthat, például csapatjátékban mást tapasztalunk meg a közösség egy tagjaként játszva, mint amit az egyéni küzdelem során átélhetünk, ahogy saját teljesítőképességünk határait feszegetjük. Arról az örömről nem is beszélve, amelyet a mozgás közben felszabaduló boldogsághormonok okoznak. Mégis, sokszor szembesülünk azzal – és maguk a gyerekek is gyakran erről számolnak be –, hogy a sport örömfaktorai háttérbe szorulnak a teljesítményért folytatott harcban. És ennek oka nem ritkán a szülői – vagy akár az edzői – elvárás. A sport tipikusan az a terület, ahol a szülő a gyereke helyett megpróbálhatja megvalósítani a saját be nem teljesült álmait, vágyait.
Aki nem ért hozzá, az tanítja?
Nem egyszerű kiválasztanunk a gyerekünk számára legjobb sportágat, több szempontot is figyelembe kell vennünk, ha azt szeretnénk, hogy a sportolás tényleg az egész életét végigkísérje. Sajnos sokszor szembesülünk azzal, hogy olyanok is foglalkoznak a gyerekekkel, akik nem értenek az adott sportághoz, vagy fordítva, akik megtanulták a sportág csínját-bínját, nem értenek a gyerekekhez. Ez pedig azzal jár, hogy veszélyeztethetik a gyerekeket. Lassan azért egyre több pozitív példával lehet találkozni, bár nagyon sok még a tennivaló ezen a területen.
A sportban is érvényesek a gyerekjogok
A sportra vonatkozó gyerekjogok azt jelentik, hogy a gyerekeket sportolás közben is védeni kell (természetesen most nem a testükre, az izmaikra és ízületeikre gondolunk). Az elmúlt időszakban napvilágra került szexuális visszaélésekről szóló hírek számos sportágat elértek a futballtól a tornán át az úszásig, és valószínűsíthetjük, hogy valójában sokkal több eset történt, illetve történik meg, mint ahány a nyilvánosságra került. Persze nem csak az erőszaktól, a bántalmazástól vagy a szexuális visszaélésektől kell védeni a sportoló gyerekeket. A gyerekek jogai ugyanis éppolyan sokrétűek, éppúgy ki kell terjedniük az élet minden területére, mint a felnőttek jogainak. Nincs különbség.
Milyen jogokról is van szó?
1. Biztonság
A gyerekek védelme és biztonsága azt jelenti, hogy minden gyereknek joga van arra, hogy biztonságos környezetben gyakorolhasson. Vagyis egyrészt mindent meg kell tenniük a gyerekért felelős felnőtteknek, hogy elkerüljék a sérüléseket és baleseteket. Másrészt a védelemnek ki kell terjednie arra is, hogy megvédjük őket a szükségtelen érzelmi nyomásgyakorlástól, a fizikai bántalmazástól, a szexuális visszaélésektől és a kizsákmányolástól.
Nagyon fontos, hogy a klubok, egyesületek, sportkörök különös figyelemmel és körültekintéssel válasszák ki a gyerekekkel foglalkozó személyeket, illetve akadályozzák meg, hogy tovább dolgozhassanak azok, akiket korábbi munkahelyükről éppen azért küldtek el, mert a gyerekekkel meg nem engedhető módon bántak.
2. Az öröm és a barátságok kialakítása legyen a sport célja
Sportolás közben életre szóló értékeket, tulajdonságokat sajátíthatnak el a gyerekek. Hogy ez megtörténhessen, biztosítani kell, hogy olyan edzéseken és versenyeken vegyenek részt, ahol kialakulhat bennük a szolidaritás és a fair play érzése, illetve joguk van arra, hogy sport közben barátságokat köthessenek, érzelmi kapcsolatokat erősítsenek meg a csapattársaikkal.
Fantasztikus dolog, ha egy gyerekből olimpiai bajnok lesz. De Magyarországon napjainkban egymillió-nyolcszázezer gyerek él, és közülük négyévente csak kb. hatan állhatnak fel a dobogó legfelső fokára. El kell fogadnunk, hogy a gyerekek többsége a társaságért, a közös időtöltés öröméért sportol. Ehhez kell megteremteni a megfelelő körülményeket.
3. Képességfejlesztés
Joguk van a gyerekeknek arra is, hogy felismerjék és megtapasztalják a saját képességeiket és készségeiket. Ezért lehetőséget kell adni a gyerekek számára, hogy különféle sportágakban és mozgásformákban is kipróbálják magukat.
4. Véleménynyilvánítás
A gyerekeknek joguk van arra, hogy kifejezzék a véleményüket, és azt az értük felelős felnőttek meghallgassák, és megfelelő módon figyelembe vegyék.
5. A választás szabadsága
Csak akkor lesz örömteli a sportolás, ha a gyerek szereti, amit csinál. A gyerekeknek joguk van arra, hogy kifejezzék, melyik sportot (vagy sportokat) akarják kipróbálni, űzni.
6. A versengés szabadsága
A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy eldönthessék, részt kívánnak-e venni versenyeken vagy sem. Ha egy gyerek versenyezni szeretne, abban kell támogatni, hogy megismerje a sportszerű versenyzés szabályait, és e szabályok betartásával, azok figyelembevételével részt vehessen az adott sportág versenyein. És persze ahhoz is joga van a gyerekeknek, hogy a versengés ne legyen része a sportolásuknak.
7. Megfelelő terhelés
A gyerekeknek joguk van a testi épségük megőrzéséhez, vagyis ahhoz, hogy az életkoruknak, a fizikai fejlettségüknek és az érettségüknek megfelelő edzési programban vegyenek részt. Szülőként az a dolgunk, hogy figyeljünk arra, hogy a fenti jogokat tiszteletben tartja-e az az egyesület, klub vagy sportkör, ahol a gyerekünk sportol. Edzőként pedig azt kell szemmel tartanunk, hogy a gyerek csapattársai vagy akár maga a szülő nem sértik-e meg valamelyik gyerekjogot.
A gyerekek gyerekek maradnak, akkor is, ha éppen sportolnak. Joguk van gyereknek maradni sport közben is, mint ahogy az élet minden egyéb területén vannak jogaik. Függetlenül attól, hogy gyerekek.
dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő
Készült a WMN cikke alapján.
Kiemelt kép innen
