Tag

nemet mondani

Browsing

Bár tudjuk, hogy a szerelemmel alapvetően jó érzések kellene hogy járjanak, a gyerekeink, ha körbenéznek, ritkán láthatnak boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban élő felnőtteket – joggal gondolhatják hát, hogy teljesen természetes, ha a várva várt, nagy érzéshez fájdalmak, kétségek és a tehetetlenség érzése társul. Egy bizonyos pontig ez akár természetes is lehet – de mikortól kell közbeavatkozni? Milyen jelekre érdemes figyelni? Mit tehetünk szülőként?

A szülőnek aligha az a legfőbb vágya, hogy a gyereke ellentmondjon neki. Viszont mint minden más viselkedést, a nemet mondást is otthon, a családtagok között gyakorolhatja a gyerek biztonságosan, hiszen bennük megbízhat, nem kell attól tartania, hogy a viselkedése miatt megvonják tőle a szeretetet. Ha otthon nem szabad nemet mondania a gyereknek, akkor máshol sem fog tudni, olyan helyzetben sem, amikor pedig ezt várnák el tőle.

A napvilágra kerülő szexuális zaklatások túlnyomó többségét lányok, nők ellen követik el. De ha a közhangulat támogatóbb, ha a felháborodás mértéke visszafordíthatatlanul elér arra a szintre, hogy már nem lehet meg nem történtté tenni, eltussolni ezeket az eseteket, akkor talán a fiúk, felnőtt férfiak is el merik mondani, hogy velük mit tesznek/tettek az elkövetők ‒ többnyire férfiak, de előfordul, hogy erőszakos nők. 

A szexuális neveléshez is szükséges bizalom a szülő és gyerek között nem azzal kezdődik, hogy a gyerek bízik annyira a szülőben, hogy a kényes, szexualitással kapcsolatos kérdéseket is fel meri tenni. Ahhoz, hogy ez a helyzet kialakulhasson, első lépésként a szülőnek kell abban bíznia, hogy ő maga képes egészséges lelkületű gyereket nevelni, és nem hagyhatja, hogy a körülmények eltántorítsák ettől a hittől.