Mi az összefüggés a biológiai nem és a nemi identitás között?
Ahhoz, hogy a saját testünket megértsük és elfogadjuk, hogy a nemi identitásunkat (gender) a számunkra ideális módon tudjuk megélni, fontos tisztáznunk néhány biológiai tényt a nemünkkel kapcsolatban. Hiszen ebből a szempontból lánynak vagy fiúnak lenni sokkal összetettebb annál, mint hogy mink van odalent: hüvelyünk vagy péniszünk, herezacskónk. Nem beszélve arról, hogy mi a helyzet azokkal, akik mindegyikkel rendelkeznek. De ne szaladjunk ennyire előre.
Először is ejtsünk néhány szót arról, hogy a biológiai nemnek és a nemi identitásnak mi köze egymáshoz. A biológiai nemünknek kizárólag a fizikai testünk külső és belső nemi jellegeihez, szerveihez van köze. A nemi identitásunkat viszont az határozza meg, hogy mennyire tudunk azonosulni a biológiai nemünkkel és a társadalmunk, a kultúránk nemekkel kapcsolatos sztereotípiáival, elvárásaival.
De akkor mi is a helyzet a biológiai nemünkkel? Elsődleges nemi jellegeink (hüvely és pénisz, herezacskó) attól függnek, hogy a petesejt, amelyből kifejlődünk, milyen kromoszómával rendelkező hímivarsejttel találkozik, majd termékenyül meg. Amikor világra jövünk, kapunk egy anyakönyvi kivonatot, amelybe a biológiai nemünk is belekerül. Ezt elsődleges nemi jellegeink alapján határozzák meg. Nevet is ettől függően választanak nekünk a szüleink, hiszen törvény mondja ki, hogy vannak női és férfi nevek, és női nevet csak azok az újszülöttek kaphatnak, akiknek hüvelye van, míg férfinevet csak pénisszel és herezacskóval született babáknak adhatnak.
A nemi hormonok szerepe
Születésünkkor már jelen vannak szervezetünkben a nemi hormonok is. Ezek a hormonok felelősek azért, hogy növekedésünk során kialakuljanak a másodlagos nemi jellegeink: a vállak szélessége, a hang mélysége, a mellek, a derék és a csípő mérete. Két nemi hormon létezik, az ösztrogén és a tesztoszteron. Mindkét nemi hormon jelen van mindkét nemben, csak eltérő mértékben: az esetek többségében a férfi külső nemi szervvel (pénisszel és herezacskóval) bíró emberek testében sokkal több a tesztoszteron, mint az ösztrogén, míg a női külső nemi szervű (hüvely) emberek esetében ez pont fordítva jellemző.
A külső nemi szerveink mellett vannak láthatatlan, a test belsejében lévő nemi szerveink is: a férfiak esetében ezek a herék, a mellékherék, az ondóvezeték, az ondóhólyag, a dülmirigy és a Cowper-mirigy. A nők esetében pedig a hüvely, a méh, a petefészkek és a petevezetékek.
Magyarországon közel 10 millió ember él. Az ismert adatok alapján a lakosság legalább 1%-a interszexuális, ez 100 ezer embert jelent. Azokat a személyeket nevezzük interszexuálisnak, akik a biológiai nemi jellemzőik alapján nem sorolhatók be egyértelműen sem a nők, sem a férfiak közé. Például méhük és péniszük is van. Mivel számtalan esetben kívülről nem látható az interszexualitás, és a babák nemét a külső nemi szerveik alapján határozzák meg, előfordul, hogy valaki nem is tud arról, hogy interszexuális, és csak véletlenül derül ki, ha valamiért genetikai vizsgálatra kell mennie. Ez azt is jelenti, hogy igazából nem tudjuk pontosan, hány interszexuális ember él a földön.
Transzneműség
Végül, de nem utolsósorban ejtsünk néhány szót a transzneműségről is. Transz fiúk azok a személyek, akik biológiailag női testtel születnek, de nemi identitásuk szerint fiúként tekintenek magukra. Transz lányok pedig azok az emberek, akik biológiailag férfitesttel születnek, de nemi identitásuk szerint lányként tekintenek magukra. Ha valaki transznemű, az még nem jelenti azt, hogy a nemi identitása szerinti biológiai nemet szeretne kialakítani magának. Ha viszont az átalakulás mellett dönt, ezt a folyamatot tranzíciónak nevezzük, az ehhez vezető műtéteket pedig nemi helyreállító műtétnek hívjuk.
Ahogy látszik, a biológiai nem összetett fogalom, amely ráadásul több fontos identitásbeli kérdéssel is összefügg. Éppen ezért érdemes minél inkább tisztában lennünk a jelentésével, hiszen segíthet abban, hogy megértsük és elfogadjuk önmagunk és mások testét, identitását.
Heltai Júlia
Kiemelt kép innen.
