Ezt támasztja alá az 1960-as évektől számos kutatás, amelyek sorra cáfolják a gyerekverés hasznosnak vélt hatásait.
Azzal, hogy 2017 decemberében Franciaország betiltotta a gyerekek testi fenyítését (az országok között 52.-ként), és más országok is hasonló lépést fontolgatnak, a szülők ráébredtek, hogy mára társadalmilag elfogadhatatlan ez a korábban hagyományosan gyorsnak és egyszerűnek számító válasz a gyerek helytelen viselkedésére.
Hol húzódik a határ?
A szülők már az idők kezdete óta alkalmazzák a testi fenyítést a gyerekeikkel szemben. Az ütés mint a helytelen viselkedés megelőzésére tett kísérlet generációkon át érvényesült. Felvetődhet, hogy ez „természetes” dolog, hiszen az idők során mélyen beágyazódott a közfelfogásba, már-már rutinszerűvé vált. De hol húzódik a határ a fenyítés és a fizikai erőszak, a bántalmazás között?
A felnőttek tűrőképességének többnyire van egy határa, és ahogy azt minden szülő tudja, a gyerekek különleges képességgel bírnak e határok feszegetésére. A legtöbb felnőtt nem helyesli az erőszakot, kerüli a konfliktust, és viszonylag magas a tűréshatára.
Ugyanakkor vannak olyan események, amelyek ezt a határt átmenetileg vagy akár tartósan elmozdítják: a munkahely elvesztése miatti stressz, az anyagi gondok, a gyász, az egészségügyi problémák stb. még a legnyugodtabb felnőttet is türelmetlenné tehetik. Ahol ez megtörténik, ott egy egyszerű ütés is könnyen erőszakos veréssé fajulhat (amit a szülő gyakran azonnal megbán) ‒ hosszú távú lelki sérüléseket okozva a gyereknek. Ha ezt a határt átlépjük, az ilyen verések könnyen válhatnak új normává.
Gyerek megütése = családon belüli testi fenyítés
Formálisan a gyerek megütése a családon belüli testi fenyítésnek minősül. Jogi értelemben a testi fenyítést mint büntetési gyakorlatot a felnőttekkel szemben alkalmazta a hatóság a késő 20. századig, különösen a börtönökben, a katonaságnál és más testületeknél. Az együttműködés és az engedelmesség elérése céljából számos módszert és eszközt bevetettek (néhány országban a mai napig használják ezeket), hogy a felnőtteknek fájdalmat okozzanak. Azonban az emberi jogok tiszteletben tartása és az a felismerés, hogy az ember személye elleni erőszak kizárólag hátrányos következményekkel jár, a modern társadalmakban véget vetett ennek a gyakorlatnak.
Ugyanakkor a családon belüli testi fenyítés továbbra is fennmaradhat. Bár 52 ország már tiltja, a társadalmak többsége nevelési módszerként még mindig megengedi és elfogadja a gyerekek megütését. Ez annak ellenére is így van, hogy nemzetközi tanulmányok igazolták, hogy ‒ bár a szülők többsége a gyerek személyisége alakításának hatékony és előnyös eszközének tekinti a fenyítést ‒ ennek éppen az ellenkezője igaz.
Testi fenyítés hosszú távú következményei
Az 1960-as évek óta számos kutatás kimutatta, hogy a testi fenyítés növeli az agressziót, és hosszú távon antiszociális hatással van a gyerekekre.(1) Érintheti az egészséges fejlődésüket, az önbizalmukat, a koncentrációjukat, valamint a szociális képességeiket: hogy idővel a társadalmi normáknak megfelelően tudjanak viselkedni más emberekkel.
Elizabeth Gershoff professzor szerint a testi fenyítés ronthatja a gyerekek pozitív belső erkölcsi értékrendjének kialakítását.(2) A testi fenyítés 60 évnyi kutatásából Gershoff kiemeli a testi fenyítés kilenc hátrányos következményét, így többek között a megnövekedett agressziót, a bűnelkövetést, a mentális problémákat, a szülőkkel való kapcsolatban megjelenő problémákat és annak a valószínűségét, hogy fizikai bántalmazás áldozataivá válnak. (3)
„Észszerű fizikai fenyítés”
A Human Rights Watch szerint a gyerekek 90 százaléka olyan társadalmakban él, ahol a megütésük jogszerű. Az „észszerű dorgálás” védelmében felhozott érvek az angol jogból erednek, ez az egyik oka annak, hogy Angliában továbbra is engedélyezett. Azonban annak hatására, hogy a Brit-szigetek gyermekjogi biztosai az egész Egyesült Királyságot érintő jogi reformra szólítanak fel(3), Skóciában már döntést hoztak a gyerekverés tilalmáról (bár a jogi szabályozás egyelőre nem változott), Wales is eltökélt ezen a téren, és valószínű, hogy Anglia is változtat majd eddigi gyakorlatán. Ez idővel szükségszerűen más országok álláspontjának megváltozását is maga után vonhatja.
A gyerekverés gyakorlatát azért is nehéz támogatni, mert az „észszerű fizikai fenyítés” jogi értelemben és gyakorlatilag is meghatározhatatlan, hiszen az „észszerűség” rendkívül nehezen megragadható fogalom. A gyerek testének mely részeit szabad megütni? Mekkora erővel üthetők meg az egyes testrészek? Tenyérrel vagy ököllel? Lábbal is szabad? Hogyan határozható meg a fegyver, és milyen fegyver tekinthető észszerűnek? Mi a helyzet egy összetekert konyharuhával? Valójában hogyan ítélhető meg bármilyen eszköz a felnőtt kezében, amikor az túl van a „tűréshatárán”? Kizárólag a bíróság lehet hivatott az „észszerű mérték” meghatározására, ám ilyenkor ez már túl késő a bántalmazott gyerek számára.
A gyerekverés csak hátrányokkal jár
A Monash University adjunktusa, dr. Bernadette Saunders szerint: „Gyakran mesélik a gyerekek, hogy a testi büntetés fájdalmat okoz nekik, de a fájdalomnál akár súlyosabb következményei is lehetnek: olyan rossz érzéseket okoz, mint a megbánás, a zavarodottság, a szomorúság, a gyűlölet, a megalázottság vagy a harag, emellett félelmet kelt, és akadályozza a tanulást. Nem építő jellegű, a gyerekek érveket igényelnek helyette, továbbá az erőszakot lehetséges konfliktuskezelési módként tünteti fel. A gyerekek megjegyzései azt sugallják, hogy érzékenyek az igazságtalanságra és a kettős mércére, valamint arra sarkallnak minket, hogy tartsuk őket tiszteletben, és viselkedjünk felelősségteljesen.”
A gyerekek megverését támogató érvek már nem helytállóak. A szülő számára csak rövid távú nyereséget jelent, ha a gyereke valószínűleg abbahagyja a helytelen magatartást. Közép- és hosszú távú előnye azonban senkinek sem származik belőle. Egyértelmű, hogy a verés kizárólag hátrányokkal jár az egyén számára, a társadalomra pedig még szélesebb körben hat károsan.
Rossz társadalmi beidegződés
Felmerül a kérdés: hogyan lehet gyorsan és hatékonyan átalakítani egy társadalmi beidegződést? A jogi reform ellenére azok a szülők nehezen fognak tudni alkalmazkodni, akiket szintén vertek gyerekként, akik a saját gyereküket is megütik, különösképpen, ha ez az erőszak zárt ajtók mögött zajlik. Ugyanakkor a jogi szabályozás megváltoztatását követően idővel el fog érkezni az a fordulópont, amikor a felnőttek többsége megérti, hogy a testi fenyítésnek semmilyen formája sem elfogadható többé.
(1.) New Scientist
(2.) „More Harm Than Good…” 2010.
(3.) Wikipédia
Steve McKeown
A The McKeown Clinic cikkének fordítása.
Kiemelt kép innen
