Mi változik, ha bevezetik a rendkívüli jogrendet? Megmaradnak-e az alkotmányos garanciák?
Veszélyhelyzetben az ország
Hazánk abból a szempontból szerencsés helyzetben volt, hogy a rendszerváltást követő 30 évben országos szinten nem kellett mindenkire vonatkozó rendkívüli, kivételes jogrendet elrendelni. Közel két hete azonban a világszerte rohamosan terjedő koronavírus-járvány miatt a Kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki, és számos, a mindennapi életünket gyökeresen megváltoztató lépést, intézkedést tett. Bezártak az iskolák, óvodák, lezárták a határokat, a kórházakat elkezdték felkészíteni a sok beteg fogadására.
De valójában mi is a rendkívüli jogrend, mi az a veszélyhelyzet? Élnek-e ilyenkor az alkotmányos garanciák, érvényesülhetnek-e az alapvető jogok, köztük a gyermekjogok?
Mi változik, amikor bevezetik a rendkívüli jogrendet?
A rendkívüli jogrend a nevében hordozza a tartalmát: olyan jogi helyzet, amikor egy súlyos csapás miatt, háború, terrortámadás, természeti katasztrófa vagy éppen egy járvány okán a jogrendszer megszokott működése nem tartható fenn. Ilyen esetekben az államnak, a kormányoknak gyorsan, valamennyi közös erőforrást hatékonyan mozgósítva kell fellépniük a fenyegetéssel szemben, és rendkívüli, akár az egyének jogait súlyosan korlátozó intézkedéseket kell tenniük, esetleg új szabályokat kell alkotniuk, akár a meglévő szabályoktól eltérve. Egyes állami intézmények működése ilyen helyzetben nem vagy csak korlátozottan biztosítható: az államnak az alapvető funkciók, a rendvédelem, a közbiztonság, az egészségügyi ellátás, az alapszolgáltatások körére kell koncentrálnia. Ilyenkor is gondoskodni kell például azonban az intézményekben élő, nevelkedő gyerekekről vagy idősekről.
A veszélyhelyzet
A rendkívüli jogrend egyik típusa az Alaptörvényben az ún. veszélyhelyzet (létezik más típus is, pl. szükségállapot, rendkívüli állapot), amelyet a végrehajtó hatalom, a Kormány rendelhet el meghatározott rövid időre: 15 napra. Miután lejárt a határidő, a 15 nap elteltével a törvényhozó hatalom, az Országgyűlés felhatalmazásával meghosszabbítható.
Az alkotmányi szabályok ilyenkor is érvényesek
Fontos leszögezni, hogy a rendkívüli jogrend nem alkotmányon kívüli helyzet, nem egy rendezett pánik. Éppen ellenkezőleg: szigorú alkotmányi szabályok szerint lehet elrendelni, és nem jelentheti az alkotmányos garanciák, az emberi jogok semmibe vételét. A hatalommegosztás elve ilyenkor is irányadó: jogállamban kivételesen létezhet rendkívüli hatalom, de önkényes és korlátlan nem. A rendkívüli, különleges jogrend eleve csak meghatározott ideig tartható fenn, vagyis időbeli korlátai vannak. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy szükség van-e a rendkívüli helyzet fenntartására a konkrét veszély miatt. Rendkívüli jogrendben nincsen általában lehetőség arra, hogy a parlamentben a megszokott módon, a nyilvánosság előtt zajló viták után szülessenek törvények, hanem ennél gyorsabb jogalkotási lépések kellenek: rendeletekkel felülírhatóak akár a korábbi törvények is. Azonban ezek is jogszabályok, amelyeket pl. jogállami módon és tartalommal ki kell hirdetni.
Felelősség és jóváhagyás
A rendkívüli jogrendben kulcsszerepet kapó kormány emellett felelősséggel tartozik az intézkedéseiért, azokról be is kell számolnia, illetve utólag jóvá kell hagyatnia azokat. Működnie kell az Alkotmánybíróságnak, amely ilyen helyzetben is vizsgálhatja a meghozott egyes rendkívüli jogszabályok alkotmányosságát. Az alkotmányt, a benne foglalt egyes alapvető jogokat sem lehet felfüggeszteni. A fenyegető konkrét veszély nagyságához igazodó, a normális helyzetektől eltérő, erőteljesebb jogkorlátozások azonban ilyenkor szükségesek lehetnek (például a tüntetések, közös vallásgyakorlás megtiltása, az adott személy esetében egészségügyi karantén elrendelése).
Mindenkire vonatkoznak az új helyzet jogai és kötelezettségei!
Rendkívüli jogrend esetén különösen fontos, elemi érdek, hogy mindenki eleget tegyen az állam részéről érkező kéréseknek és intézkedéseknek, még ha azok céljával és indokaival valaki nem feltétlenül ért is egyet. Csak azon jogokat és csak olyan mértékben lehet korlátozni, amelyek az adott veszély, esetünkben a járvány megfékezéséhez feltétlenül szükségesek, addig, amíg a veszély nem múlik el. Mindemellett érvényesülnie kell a véleménynyilvánítás szabadságának is, mert a kritika, a jelzés, a problémákra való rámutatás ilyen kiélezett helyzetben is hasznos lehet, viszont az is fontos, hogy az állam meg tudja előzni a valóban szándékos pánikkeltést, fellépjen a rémhíreket terjesztőkkel szemben. A gyermekjogok is a fenti sajátos korlátok mellett érvényesülnek, a gyermekek védelmét szolgáló garanciák azonban nem tehetők félre, sőt ilyenkor is a gyermek érdekét kell figyelembe venni. A gyermeki jogok is a fenti sajátos korlátok mellett érvényesülnek, a gyermekek védelmét szolgáló garanciák azonban nem tehetőek félre, sőt ilyenkor is a gyermek érdekét kell figyelembe venni. Már az 1924-es Genfi Nyilatkozat is ezt az alapelvet mondja ki: a bajban legelőször mindig a gyermekeken kell segíteni.
dr. Lápossy Attila jogász, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének oktatója
Kiemelt kép innen.
