Online

Miért és hogyan védjük a gyerekek digitális személyazonosságát?

Ha van gyerekünk, van neki digitális szemályazonossága. Az pedig védelelmre szorul – néha épp magunktól kellene megóvnunk. Mutatjuk, miért és hogyan.

Ezt különösen érdemes végiggondolni, hiszen a megosztásoknak az is egy lehetséges következménye, hogy a gyerek majd idősebb korában dühös lesz azok miatt a képek miatt, ahol szerintünk cuki volt, szerinte viszont ciki. A kockázatok köre ennél azért sokkal szélesebb.

Miért lehet veszélyes a gyereket érintő információk megosztása?

A veszélyeket számba véve alapvető, hogy a gyerek születési helyét, idejét, a gyerek teljes nevét, a helyet, ahova iskolába, óvodába jár, vagy ahol élünk, nem osztjuk meg, nem tesszük közzé. Tisztában kell lennünk vele, hogy nem csak a fotók nyilvánossá tétele rejt magában rizikót. Ha valaki közel akar kerülni egy gyerekhez, és a bizalmába akar férkőzni, könnyen megteheti, ha a szülő ehhez információval látja el egy közösségi oldalon. Például így: „Panna farsangkor Hófehérkének öltözött. Ő a kedvenc mesehőse.”, „Megint mogyorókrémes palacsinta volt vacsorára. Mert Panna azt szereti legjobban.”, „Indulunk úszni. Minden pénteken az uszodában vagyunk, és Pannának van a legszebb piros fürdőruhája.” Ilyen információkkal a birtokában bárki játszi könnyedséggel egy gyerek bizalmába tud férkőzni.

Milyen kockázatokat rejtenek a nyilvánosan megosztott képek?

Nem minden kép veszélyes, de vannak olyanok, amik azok. Ha most odafigyelünk arra, hogy mit teszünk közzé, az egyfajta befektetés a jövőbe. Mert bár nehéz megmondani, hol tart a Facebook 10 vagy 15 év múlva, amikor a gyerekeink annyira megnőnek, hogy mindazzal az információval kezdeni akarjanak valamit, amit a szüleik közzétettek, de az azért nagyjából sejthető, hogy az információ 10 év múlva is hatalmat fog jelenteni.

A mai kisgyerekek adatai = a jövő hirdetőinek tőkéje

Már ma is intenzíven gyűjtik a közösségi oldalak a személyes adatainkat, hogy a reklámok a lehető legmegfelelőbb célcsoportokat találják meg. Vagy gondoljunk az arcfelismerésre, ami már most is működő technológia, és joggal feltételezhetjük, hogy mire a mai kisgyerekekből felnőttek lesznek, sokkal kifinomultabb módokon lehet majd a rájuk vonatkozó adatokat gyűjteni, tárolni, megtalálni. A közeljövőben előreláthatóan az adatok egyre nagyobb arányban kapcsolódnak majd össze. A magam részéről biztosan nem akarom, hogy a gyerekem magánélete és biztonsága veszélyeztetve legyen majd 10 év múlva, azért, amiket most kiposztolok róla.

Ezért aztán figyeljünk oda, hogyan bánunk azzal a kinccsel, amit a gyerekünk személyes adatai jelentenek (ideértve az őt ábrázoló fotókat is). Ezzel pedig már most sokat tehetünk a gyerekünk jövőbeni digitális személyazonosságának és érdekeinek védelméért.

Gyurkó Szilvi
Készült a WMN cikke alapján.

Kiemelt kép innen