A gyerekek alkoholfogyasztásáról szóló statisztikák nem megnyugtatóak – főleg úgy, hogy tizennyolc éven alulinak nem lehet alkoholterméket eladni, és a gyerekek súlyos veszélyeztetésének számít az, ha egy gyereket valaki rendszeresen ivásra csábít. Hiába a tilalom, az alkohol jelen van a gyerekek életében. Hozzájutnak úgy, ahogy a dohánytermékekhez (valaki megveszi nekik), de a legegyszerűbben úgy, hogy az otthon tartott alkoholra „járnak rá”. Valójában nem is az ügyeskedéssel van a gond, vagy azzal, ha a gyerekek túljárnak a felnőttek eszén.
Mindennapjainkat és társadalmunkat rengeteg tabu határolja, gondoljunk csak a halálra, a szexualitásra, a homoszexualitásra, a betegségekre, az alkoholizmusra, a válásra vagy a családon belüli bántalmazásra: a sor végtelen. A tabukat, melyek masszívan körbeveszik életünket, azzal tartjuk fenn, hogy nem vagy nem szívesen beszélünk bizonyos dolgokról – éppen azért, mert kellemetlen a téma, vagy szégyelljük magunkat miatta, esetleg szemérmessé válunk már a gondolatától is, hogy kimondjuk, vagy mert azt gondoljuk, nem tartozik másra. De leggyakrabban azért, mert nekünk, velünk sem beszélt róla senki.
Talán te is találkoztál már az érzéssel, amikor amiatt aggódsz, mi történik a kamasz gyerekeddel az éjszakában. Vajon kivel van? Mit csinál? Kipróbál-e valamilyen szert? Az is lehet, hogy még csak óvodás vagy kisiskolás, de már megfordult a fejedben, hogy mi lesz, ha elkezd kamaszodni, lázadni, bulikba járni.
A gyerekek egyre korábban ismerik meg a különböző drogokat, de ha mi, szülők is korán kezdünk beszélgetni erről, nagyobb eséllyel kerülhetjük el.