A családban nincs fontosabb az együtt töltött időnél, az egymásra figyelésnél, a közös programoknál. A család problémáinak megoldásai is lehetnek ilyenek. Unalmas vagy kellemetlen meetingek helyett, lehetőség szerint tekintsünk rájuk inkább olyan közösségi élményként, amely erősíti a családi összetartozás érzését.
A gyerekek bántalmazásáról legtöbbször a család vagy az iskola vonatkozásában beszélünk, pedig a gyerekek könnyen kerülnek bántó vagy erőszakos helyzetekbe máshol is – például a sportpályán, a plázában, a lépcsőházban, a buszon, a nyilvános mosdóban, az orvosi vizsgálóban vagy a parkban.
Mitől függ, hogy mit tesznek ilyenkor a gyerekek? Mikor hagyják az esetet annyiban, és mikor állnak bele? Mesélnek róla másnak? Kikre számíthatnak a gyerekek?
Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy valóban a gyerekek érdekeit képviseljük, ha kikérjük a véleményüket, akármiről is legyen szó. A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott körülöttünk, ezért kezdeményezte 2020 nyarán az egyik legismertebb svájci gyermekvédő szervezet, a Terre des hommes egy 27 nyelven elérhető kérdőív összeállítását. A kutatást a belfasti Queen’s Egyetemmel közösen szervezték #CovidUnder19 címen, amelybe 8 és 17 év közötti gyerekeket vontak be. A gyerekek a kérdések megfogalmazásában is részt vettek, így végül egészen pontosan 26.258 gyerek válaszolt.
Vajon milyen irányba viszi a felnőtt életünket, ha a bennünk élő traumatizált gyereket nem gyógyítjuk meg? Ha a sebeket nem gyógyítjuk be, kapaszkodhatunk-e abba az illúzióba, hogy ugyanolyan esélyünk van a boldogságra, mint a kevésbé sebzett embernek? Vajon gondolhatjuk-e, hogy fájó, vérző lelki sebekkel, beteg gyökerekkel lelkileg teljesen egészséges gyerekeket tudunk nevelni? A WMN.hu cikke.
Kelly Clarkson arról énekel, hogyan élte meg és dolgozta fel, hogy az apukája elhagyta gyerekkorában.