A jog nem egyszerűen csak kötelezettséget jelent, hanem a védelem eszköze is. A gyerekekre vonatkozó jog akkor jó, ha minden egyes gyerek érdekeit képviseli – ha nemcsak lehetőséget ad arra, hogy általa kielégítsük az igényeiket, de felelős felnőttként megteremti a feltételeit annak is, hogy a szükségleteiket figyelembe vehessük.
Az Országgyűlés nemrég úgy módosította az anyakönyvi törvényt, hogy létrehozta az eddigi „nem” helyett a „születési nem” fogalmát, amely utólag nem változtatható meg. Az indoklás szerint a nem meghatározása biológiai alapokon nyugszik, az orvos az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszóma alapján tudja azt megállapítani. Mivel pedig a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, így annak a jogi módosítására az anyakönyvi nyilvántartásban se legyen (utólag) lehetőség.
Ismersz olyan gyereket a környezetedben, aki lehangolt, magába fordul, egyedül van? Esetleg konkrétan tudod, hogy valami probléma nyomja a vállát? Nem tudod, hogyan segíthetnél neki? Már próbáltál, de nem fogad el személyesen segítséget tőled? Hogyan kaphat mégis segítséget? Az itt felsorolt problémák és tünetek jelentős része megjelenhet bármilyen korú gyereknél, de vannak olyanok is, amelyek inkább a kamaszokra jellemzőek. A segítség nyújtásánál és keresésénél is elsődleges szempont, hogy mire van szüksége a gyereknek/kamasznak. Összegyűjtöttünk pár helyet, ahová fordulhatsz, vagy amit ajánlhatsz neki!
Csak úgy beszélhetünk igazán a gyerekek helyzetéről, csak akkor lehetünk hatékonyak a róluk való gondoskodás, az oktatás, az egészségügy terén, ha megkérdezzük őket, mit gondolnak mindezekről.
Minden gyereknek vannak alapvető jogai, amelyeket a Gyerekjogi Egyezmény is rögzít, a felnőtt pedig segíthetik mindezek érvényesülését. Már csak azért is, mert nem elvont dolgokról, hanem a hétköznapjainkról szólnak.