Manapság a filmek, a reklámok, az óriásplakátok olyannyira tele vannak erotikus, szexuális tartalmú képekkel, jelenetekkel, hogy szinte észre sem vesszük, az életünk természetes részévé váltak. A gyerekeink olyan világban nőnek fel, ahol a szexuális tartalom bárki számára könnyen elérhető, sőt szinte ki sem lehet kerülni. Az interneten bárki gyanútlanul beleakadhat erotikus tartalomba. Szülőként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy kell-e ilyesmiről egyáltalán beszélni a kamasz gyerekekkel? Vagy már úgyis mindent láttak, ami a szexualitás témájához tartozik és nem tudunk nekik újat mondani?
Hogyan lesz két emberből egy pár? És ha egy párnak gyereke lesz, automatikusan szülővé válnak? És ha ez megtörténik, onnan kezdve nem is létezik párkapcsolat csak szülőség? Megváltoztatja a gyerek a korábbi relációt?
Mindig hibázom… Tudnom kellett volna… Nem figyeltem eléggé… Türelmetlen voltam… Sokszor szóltam bele a veszekedésbe… Megbántottam… Rosszat tettem neki… A szülőség nehéz és sokszor érezhetted már ezeket, de hidd el, nem vagy egyedül! Az a szülő, aki kételkedik, elbizonytalanodik, megkérdőjelezi saját tetteit, szomorkodik és néha bűntudatot érez, az odafigyel a gyerekére és a kapcsolatukra. Hiszen nem csak mi neveljük a gyerekünket, ő is nevel bennünket, ebben a csiszolódásban tanuljuk újra és újra saját szülői szerepünket.
A családban nincs fontosabb az együtt töltött időnél, az egymásra figyelésnél, a közös programoknál. A család problémáinak megoldásai is lehetnek ilyenek. Unalmas vagy kellemetlen meetingek helyett, lehetőség szerint tekintsünk rájuk inkább olyan közösségi élményként, amely erősíti a családi összetartozás érzését.
Mindenkinek a feje virágokkal van tele. Na jó, kisfiúk először esetleg azt válaszolják, hogy nekik legóemberrel és kisautóval. Aztán elolvassuk nekik ezt az igazán rövid, de annál csodásabb mesét, és már ők is virágokat keresnek a gondolatok kertjében.
Előfordulhat, hogy szülőként abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy szeretnénk nyomatékot adni az álláspontunknak egy, a gyerekünkkel kialakult vitás helyzetben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor a szülői tekintély érvényesítésének egyik gyakori eszközévé válik a digitális eszközökhöz való hozzáférés megvonása, korlátozása, követelményekhez kötése. Számos szülő arról számol be, hogy egyszerűen úgy érzi, nincs más lehetősége: a mobil/az Xbox az egyetlen dolog, amely annyira fontos a gyereknek, hogy csak ezeken keresztül tud rá hatni. Miközben ez valóban nehéz szituáció, mire lehet szülőként mégis odafigyelni egy-egy ilyen helyzetben?
A válófélben lévő párok sokszor már nem is emlékeznek a boldog, szerelmes, közös életükre, pedig annak idején biztos nem gondoltak arra, hogy eljutnak idáig. De az egyik legfontosabb dolog, amit a válás során szem előtt kell tartani, hogy egymástól válnak el, nem a gyereküktől. És bár a válás mindenképpen fájdalmas, de pszichológusok egyöntetű véleménye, hogy ahol a szülők nem válnak el, de folyamatosan veszekszenek, ha sok a szülők közötti erőszak, vagy állandósul a feszült hangulat, az nagyobb kárt okoz a gyerekekben, mintha külön élnének.
A gyerekek bántalmazásáról legtöbbször a család vagy az iskola vonatkozásában beszélünk, pedig a gyerekek könnyen kerülnek bántó vagy erőszakos helyzetekbe máshol is – például a sportpályán, a plázában, a lépcsőházban, a buszon, a nyilvános mosdóban, az orvosi vizsgálóban vagy a parkban.
Mitől függ, hogy mit tesznek ilyenkor a gyerekek? Mikor hagyják az esetet annyiban, és mikor állnak bele? Mesélnek róla másnak? Kikre számíthatnak a gyerekek?
Bármennyire is figyelünk, és szex előtt rendszerint ellenőrizzük, hogy alszanak-e már a gyerekek, előfordulhat, hogy mégsem aludtak még el, vagy felébrednek, mert szomjasak, WC-re kell menniük. Egy esti, éjszakai szex hevében előfordulhat, hogy nem vesszük észre, nem halljuk, hogy a gyerek egyszer csak a hálószoba ajtajában áll, és néz, talán még meg is szólal.
A csecsemők/gyerekek táplálkozását tekintve a kisebb átmeneti problémák igen gyakoriak. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a szülő erre hogyan reagál, egyáltalán reagál-e, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja. A korai negatív étkezési tapasztalatok későbbi viselkedészavarok kiindulópontjai lehetnek.