Az egyik legtermészetesebb dolog, ha szülőként büszkék vagyunk a gyerekünkre, és az is legalább ennyire természetes, ha úgy érezzük, hogy ezeket a szülői örömöket szeretnénk megosztani olykor-olykor. A közösségi média és a posztolás a mindennapjaink szerves része, de vajon hol van az a határ, ameddig belefér egy szülőnek, hogy képeket tegyen közzé a saját gyerekéről?
Az ECPAT egy nemzetközi szervezet, amely a világ több országával összefogva küzd a gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen. A Hintalovon Alapítvány miután 2020-ban csatlakozott a szervezethez, egy jelentésben összefoglalta a gyerekekkel szembeni visszaélések társadalmi jellemzőit, jogi, szociológiai és kriminológiai hátterét.
Bár tudjuk, hogy a szerelemmel alapvetően jó érzések kellene hogy járjanak, a gyerekeink, ha körbenéznek, ritkán láthatnak boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban élő felnőtteket – joggal gondolhatják hát, hogy teljesen természetes, ha a várva várt, nagy érzéshez fájdalmak, kétségek és a tehetetlenség érzése társul. Egy bizonyos pontig ez akár természetes is lehet – de mikortól kell közbeavatkozni? Milyen jelekre érdemes figyelni? Mit tehetünk szülőként?
Minden gyereknek joga van a biztonságos gyerekkorhoz, és a szexuális edukációnál hatásosabb eszközt nem ismerünk a gyerekkori abúzusok és visszaélések (ideértve valamennyi bántalmazási formát) megelőzésére. Ezért nagyon fontos gyermekjogi szempontból is, hogy a gyerekek részesüljenek megfelelő szexuális edukációban.
A felnőttek a szexuális jellegű visszaélésektől féltik a legjobban a gyerekeiket, miközben a kutatások szerint annak esélye, hogy a gyereket szavakkal, kirekesztéssel vagy megalázó módon bántják a neten, tízszer nagyobb, mint a szexuális zaklatásé.
A tanár és diák között szövődő intim érzelmi kapcsolatot nevezhetjük ugyan szerelemnek, de egy ilyen viszony mégis valami nagyon mást jelent. Egyenlőtlenséget és alárendelést, kiszolgáltatottságot és kihasználást, titkot és titkolózást.
Ha úgy tűnik, hogy egy gyereket (vagy a környezetében valakit) érint az iskolai zaklatás, az első és egyben a legfontosabb, hogy merjen és tudjon is beszélni arról, hogy mi történt vele. Ezután (és az ügy egyedi jellemzői alapján) kell végiggondolni, hogy mit lehet tenni, hogyan lehet segítséget nyújtani.
Végre magyarul is elérhető Európa legnépszerűbb, óvodásoknak szóló programja, amelyet a szexuális erőszak megelőzésére dolgoztak ki.
Ezt különösen érdemes végiggondolni, hiszen a megosztásoknak az is egy lehetséges következménye, hogy a gyerek majd idősebb korában dühös lesz azok miatt a képek miatt, ahol szerintünk cuki volt, szerinte viszont ciki. A kockázatok köre ennél azért sokkal szélesebb.
A szexuális bántalmazásnak a szexuális légkör megteremtésétől a valódi aktusig sok formája van, de a másik határainak a megsértése mindre jellemző.