Észrevetted már, hogy amikor jó napod van, a párod is derűsebb lesz? És ha neki van jó kedve, az rád is átragad? A lelki egészség függ a kapcsolat működésétől és ez fordítva is igaz: ha lelkileg minden rendben, az a kapcsolatotokra is pozitív hatást gyakorol.
Ha találkozunk egy ismerőssel és megkérdezzük, hogy mi újság vele, gyakran az a válasz, hogy „folyton csak a rohanás”. A munka, a háztartás, a gyerekekről és a családtagokról való gondoskodás kitölti az egész hetet. De jut így elég idő magadra? És a párkapcsolatodra? A közös program néha csodákra képes.
Összetűzésbe keveredtetek a pároddal? Pánikra semmi ok! A konfliktusok a párkapcsolatok természetes velejárói. Ha együttműködve próbáljátok megoldani ezeket, akkor stabilabbá válhat a párkapcsolatotok is.
Hogyan beszéljünk a partnerünkkel? És hogyan ne beszéljünk vele? Miért fontos, hogy a napi közlendőkön túl igazi beszélgetés is legyenek közöttünk? Miért éri meg rászánni az időt, hogy meghallgassuk a párunkat? A válasz nagyon egyszerű: hosszú távon csak megfelelő kommunikációval működik egy kapcsolat. De a jó hír, hogy ez gyakorolható és tanulható.
A párkapcsolatok elejére jellemző rózsaszín ködöt, folyamatos intimitás iránti vágyat egy idő után természetes módon felváltják a szürke hétköznapok. A színes szexuális élet is megfakulhat az első gyerek születése után, hiszen megváltoznak a prioritások. Kérdés viszont, hogy ez így természetes, vagy tehetünk-e, tegyünk-e ellene?
A kilenc hónap elég ahhoz, hogy egy baba megszülessen, de ahhoz kevés, hogy egy pár szülővé váljon. A babavárás, majd a kisbaba mellett az élet sok-sok örömet tartogat, és persze sok kihívást is. De ha tudatosan készülünk rá, a szülővé válás mellett meg tudjuk őrizni a párkapcsolat varázsát is.
Hogyan lesz két emberből egy pár? És ha egy párnak gyereke lesz, automatikusan szülővé válnak? És ha ez megtörténik, onnan kezdve nem is létezik párkapcsolat csak szülőség? Megváltoztatja a gyerek a korábbi relációt?
Mindig hibázom… Tudnom kellett volna… Nem figyeltem eléggé… Türelmetlen voltam… Sokszor szóltam bele a veszekedésbe… Megbántottam… Rosszat tettem neki… A szülőség nehéz és sokszor érezhetted már ezeket, de hidd el, nem vagy egyedül! Az a szülő, aki kételkedik, elbizonytalanodik, megkérdőjelezi saját tetteit, szomorkodik és néha bűntudatot érez, az odafigyel a gyerekére és a kapcsolatukra. Hiszen nem csak mi neveljük a gyerekünket, ő is nevel bennünket, ebben a csiszolódásban tanuljuk újra és újra saját szülői szerepünket.
A családban nincs fontosabb az együtt töltött időnél, az egymásra figyelésnél, a közös programoknál. A család problémáinak megoldásai is lehetnek ilyenek. Unalmas vagy kellemetlen meetingek helyett, lehetőség szerint tekintsünk rájuk inkább olyan közösségi élményként, amely erősíti a családi összetartozás érzését.