Hízás, menstruációs zavar, pattanások, szőrösödés, hajhullás, zsíros bőr és haj, cukoréhség: ugyanannak a „betegségnek” (PCOS) is lehetnek a tünetei.
A minden 10. nőt érintő policisztás ovárium szindrómát (PCOS) általában felnőttkorban diagnosztizálják, pedig az első tünetek sokszor már a pubertáskorban jelentkeznek, és változatos módon keseríthetik meg a tinilányok életét – miközben akár éveken át felderítetlen marad a háttérben álló valódi ok.
Milyen betegség a PCOS?
A PCOS nem betegség, hanem egy tünetegyüttes, amelynek még a neve is megtévesztő, hiszen alapvetően nem a petefészek (= ovárium) problémája. Könnyű belátni, hogy bármelyik is jelentkezzen a felsorolt tünetek közül, az megingathatja az amúgy is sérülékeny kamaszkori önértékelést, énképet. Ha „orvosolni” szeretnénk a PCOS-t, az a leginkább célravezető, ha egyáltalán, semmilyen formában nem erősítjük a betegségtudatot, és nem magukra a tünetekre fókuszálunk. A PCOS-t kordában tartani ugyanis a legjobban úgy lehet, ha a testi és lelki egészséget állítjuk a figyelmünk középpontjába. Ezt pedig az életmódváltással érhetjük el, amire szerencsére kamaszkorban sokkal jobban reagál a szervezet, mint a felnőttként.
Mi okozza a tüneteket?
A PCOS változatos tüneteinek hátterében a jelenlegi tudásunk szerint az inzulinrezisztencia (IR) áll. Az IR a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének zavara, ilyenkor a sejtek inzulinreceptorai nem működnek megfelelően, rezisztenssé, érzéketlenné válnak a sejtek számára táplálékul szolgáló cukorra. Ez több lépcsőben borítja fel a hormonháztartást, így alakulhat ki esetleges szövődményként a kettes típusú cukorbetegség, daganatos, szív- és érrendszeri betegségek vagy a PCOS, amely a termékeny korú nők 10 százalékát érinti, és vezető meddőségi okként tartják számon. Bár a PCOS kialakulása genetikailag meghatározott, azt, hogy a tünetek mikor és milyen formában, milyen erősséggel jelennek meg, nagyban befolyásolják a környezeti tényezők, az életmód. Vagyis egy keveset mozgó, finomított szénhidrátokon, gyorséttermi koszton élő tinilánynál a tünetek hamar és erőteljesen jelentkezhetnek. Elsődleges tünet például, hogy a menstruáció akár 16 éves korra sem válik rendszeressé. Ezzel nőgyógyászhoz fordulunk, de a szakorvos általában egyszerűen csak fogamzásgátlót ír fel – még a nemi életet nem élő fiatal lányoknak is. A fogamzásgátlóval jó pár tünet valóban megszűnhet, ám ezzel korántsem orvosoltuk a kiinduló problémát, vagyis a tünetek elfedésével gyakran hamis biztonságérzetet érünk el, a háttérben az eredeti zavar csak növekszik, így a következmények később akár hatványozottan is jelentkezhetnek.
A PCOS hátterében álló inzulinrezisztenciára való hajlam, illetve az IR mértéke ugyanis egyértelműen csökkenthető a megfelelő életmóddal, és ezáltal a tünetek is enyhülnek, vagy akár teljesen megszűnhetnek. Tehát a kiegyensúlyozott étrend eredményeként rendeződő szénhidrátanyagcsere-folyamatok, valamint a sport hatására csökkenő zsírpárnák, illetve a növekedő izomszövet jótékony hatással lesz a szervezet inzulinérzékenységére. Ahogy a kiinduló problémát elkezdjük orvosolni, úgy fognak enyhülni a tünetek is.
A PCOS, illetve a hátterében álló inzulinrezisztencia kezelése négy pilléren nyugszik:
- orvos
- étrend
- mozgás
- lélek
1. Az orvos
Fontos tisztáznunk, hogy a PCOS nem a petefészek betegsége, tehát nőgyógyász helyett/mellett endokrinológus segítségére lesz szükségünk. A PCOS hátterében álló összetett szénhidrátanyagcsere-zavar kezelése élethosszig tart, kivizsgálása pedig belgyógyászati vagy endokrinológiai hatáskörbe tartozik. Bár általában nőgyógyász fedezi fel a PCOS-t (a nőgyógyászhoz többnyire menstruációs zavar miatt fordulunk, ahol az ultrahang felvétel kimutathatja az apró cisztákat a petefészkekben, bár fontos tudni, hogy ez utóbbi tipikus, de nem feltétlenül jelentkező tünete a PCOS-nek), ezt követően célszerű rögtön endokrinológushoz fordulni, aki szükség esetén gyógyszerrel/táplálékkiegészítővel segíti az inzulinérzékenység javítását. A gyógyszeres kezelés azonban csak életmódváltás mellett lehet hatékony: a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott szénhidrátbevitelen alapuló diéta, valamint a negyedik, lelki pillér részét képező stresszkezelés pedig sokszor önmagában is meghozza a tünetek enyhülését.
2. Az étrend
Az életmódváltás étrendi változtatások nélkül nem úszható meg. A legfontosabb a cukros, fehér lisztes ételek és az erősen feldolgozott élelmiszeripari termékek, a „junk food” elhagyása. Az IR-diéta 2–4 óránkénti étkezést és kiegyensúlyozott szénhidrátbevitelt ír elő. Szülőként lesz tanulnivalónk: meg kell szoknunk, hogy főzés közben számolni kell az étel szénhidráttartalmát, és a boltban értelmezni a címkéken az összetevőket és tápértékeket. Már egyre több helyen találkozhatunk a 160 grammos étrenddel, számos jó és népszerű szakácskönyvet is beszerezhetünk, ugyanakkor célszerű legalább egy alkalommal hozzáértő dietetikussal egyeztetni, és személyre szabni a napi szénhidrátbevitelt, hiszen nagyon eltérőek a szükségleteink.
3. A sport
Az anyagcsere felgyorsítására és az inzulinérzékenység növelésére a megfelelő intenzitású kardioedzés és erősítő edzés (súlyzós, saját testsúlyos, kiseszközös stb.) személyre szabott kombinációja javasolt. A hangsúly a rendszerességen van, de leginkább azon, hogy segítsünk kamasz lányunknak megtalálni azt a sportágat, mozgásformát, amely kifejezetten lelkesíti majd, örömet okoz, hiszen csak így válhat a mozgás életformává és örömforrássá. Tartsuk magunkat a fokozatosság elvéhez, ne hajtsuk túl se magunkat, se a gyerekünket. A megfelelő intenzitás megtalálásához használjunk pulzusmérő órát, és ha tehetjük, kérjük edző segítségét az első lépésekhez.
4. A lélek
Az állandó feszültség, az iskolai és családi problémák, az alváshiány, a túlterheltség kimutathatóan rontja a szervezet inzulinérzékenységét, ezáltal hiába tartjuk a diétát és sportolunk, a tünetek súlyosbodni fognak. A stressz kezelése, a lelki okok feltárása, a valódi motiváció megtalálása és folyamatos szem előtt tartása nélkül nagyon nehéz kitartani és következetesnek maradni. Vizsgáljuk felül közösen, hogy a gyerekünknek milyen kötelezettségeknek muszáj eleget tennie, és mik szorulhatnak háttérbe, szánjunk és biztosítsunk neki időt és figyelmet a belső nyugalom megteremtésére, a nyugodt pihenésre, a kikapcsolódásra és a múltbeli vagy jelenlegi stresszes helyzetek, kapcsolatok feldolgozására.
Prónay-Zakar Gina edző, PCOS-életmódtanácsadó
Kiemelt kép innen
