A különválás a gyereket is érinti, akkor is, ha a felnőttek között zajlik. Neki éppen úgy vannak jogai a válás/különköltözés során, mint a szülőknek, ezért nagyon fontos, hogy a felnőttek ne csak magukra gondoljanak, hanem legyenek tekintettel rá is. A gyereknek ugyanis alapvető joga, hogy a válás után is kapcsolatot tarthasson mindkét szülőjével, illetve minden támogatást megkaphasson tőlük ahhoz, hogy ezt a jogát érvényesíthesse.
A jogszabályok is azt a hozzáállást támogatják, hogy a szülők közösen, egymással továbbra is együttműködve, gyakorlatilag a különválástól függetlenül is közösen neveljék a gyereküket. Ha ezt sikerül elérni, ha egymáshoz, a gyerekükhöz és a megváltozott körülményekhez kellő rugalmassággal képesek alkalmazkodni az életközösség megszakadása után is, akkor elmondhatják, hogy sikerült „jól elválni”.
Gyerekközpontú megközelítés
A válás sosem egyszerű, sokszor nehéz jó döntéseket hozni, és józanul mérlegelve, a gyerek érdekeit szem előtt tartva cselekedni. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a létrejötte óta eltelt évek alatt számos esetben foglalkozott válási, kapcsolattartási ügyekkel. Az így szerzett tapasztalatok alapján az alapítvány szakemberei összegyűjtötték és egy kiadványban rendszerezték a válás és a kapcsolattartás szempontjait, ajánlásait.
Az útmutató mindenekfelett a gyerek érdekeit veszi alapul, és abban segíti a szülőket, hogy képesek legyenek ezzel a gyerekközpontú megközelítéssel tekinteni a válásukra, illetve abban támogatja a különélő feleket, hogy a kiadvány segítségével elsajátíthassák a válás gyerekközpontú gyakorlati módszerét.
Mikor mire van szüksége a gyereknek?
A korábbiakhoz képest módosult a felügyeleti jogokat szabályozó törvény. A jelenlegi jogszabály a szülői felügyelet gyakorlására háromféle megoldást kínál. Az ajánlás ismerteti e három lehetőséget, ezzel is segítve a különélő szülőket abban, hogy a gyerek érdekeit figyelembe véve hozhassák meg közös döntésüket a kapcsolattartás rendjéről.
A kiadvány kitér a gyerekek fejlődésének különféle szakaszaira, a különböző életkorok szükségleteire is. Ez azonban csak iránymutatás: minden esetben figyelembe kell venni a körülményeket, a gyerek sajátos igényeit, szükségleteit, hiszen minden eset egyedi, amelyeket szem előtt tartva lehet csak kialakítani a megfelelő kapcsolattartási rendet a különélő szülővel.
Az alapítvány útmutatásként fogalmazza meg azokat a szempontokat, opciókat, amelyek a közös megállapodáshoz vezehetnek. Ugyanis egyetlen válás során sem szabad általánosítani, minden egyes eset különböző, minden körülményt egyenként kell mérlegelni, majd a különféle szempontokat figyelembe véve dönteni. Nincsenek kötelezően elfogadható példák – a kiadvány is csak arra tesz kísérletet, hogy felvázoljon egy lehetséges kapcsolattartási rendet.
Kinél legyen a gyerek az ünnepnapokon?
A kiadvány külön foglalkozik a kapcsolattartás különlegesebb alkalmaival is. Felsorolja a Magyarországon hivatalosan ünnepnapként számon tartott napokat, javaslatokat tesz más ünnepeken, illetve vallási jeles napokon, születés- és névnapokon a kapcsolattartás pontos menetére, az iskolai szünetekre. A szülők olvashatnak az ünnepek megtervezésének szempontjairól (hosszabb időtartam például vakáció esetén, messze lakó rokonok miatt megnövekedett utazási idő). Arról is tesz javaslatokat az útmutató, hogy amennyiben bizonyos ünnepek elsőbbséget élvezhetnek az egyébként szokásos kapcsolattartási ütemtervhez képest, az ünnepek elteltével hogyan kell visszatérni a szokásos menetrendhez.
Kapcsolattartási rend a különböző életkorok szerint
A kapcsolattartási rend kidolgozásakor figyelembe kell venni többek között a gyerek életkorát – a kiadvány a következőképpen határozza meg, hogy mely életkorok alapján alakítható ki a kapcsolattartási rend. Az alábbi korosztályos besorolás mellett figyelembe kell venni a gyerek nemét, fejlettségi szintjét, egészségi állapotát.
Kapcsolattartási rend:
- csecsemőkor és 3 éves kor között
- 3–5 éves kor között
- 6–11 éves kor között
- 12–18 éves kor között
A kiadványban arról is lehet olvasni, hogy vannak olyan speciális körülmények, amelyek befolyásolhatják a szülők közös megállapodását a gyerekekkel való kapcsolattartás kialakításakor.
Ha felmerül a gyermekbántalmazás vagy az elhanyagolás, súlyos mentális vagy érzelmi rendellenesség, kábítószerrel vagy alkohollal történő visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja, esetleg hosszantartóan elmérgesedett a szülők között a konfliktus, tehát egy gyerek testi vagy érzelmi biztonsága bármilyen szempontból veszélyben van, akkor mindenképp szükséges igénybe venni jogász, mediátor, pszichológus, coach, mentálhigiénés szakember, helyi gyermekjóléti szolgálat, bíróság vagy egyéb hatóság segítségét az ügyben.
Praktikus iránymutatás ütemezési tervvel
Ahhoz, hogy praktikusan is segítsünk a szülőknek ebben a korántsem könnyű helyzetben, bárki számára könnyen használható ütemezési munkalapokat állítottunk össze. Ezek a lapok kinyomtatva, egy naptárral együtt a kapcsolattartási rend megtervezésének lehetnek az eszközei, irányadói.
Külön munkalapon szerepel a kapcsolattartás heti beosztása, az iskolai szünetek ütemezése, tetszés szerint beírhatók az üres rubrikákban a szülők nevei, az egyes ünnepek, a szünetek időtartama, egyéb információk.
A munkalapok használatával egyszerűbbé válik mindkét szülő számára előre megtervezni és egyértelműen meghatározni az általános heti tervet, illetve az attól eltérő, rendkívüli eseményeket is, illetve kérdéses, vitatott esetekben hivatkozásul szolgálhatnak az előre beírt információk.
A Kapcsolattartás különválás után – Ajánlások a gyerek korához, egyedi szükségleteihez című kiadvány letölthető az alapítvány adományboltjából, vagy az alábbi gombra kattintva.
Kiemelt kép innen.
