A gyerekek egészséges fejlődéséért aggódó felnőttek többségének a büntetés kilátásba helyezése mellett a tartalmak szűrése jut először eszébe: úgy beállítani, illetve olyan alkalmazásokkal felszerelni a különböző készülékeket (a telefont is), hogy azokon ne jelenhessenek meg pornográf tartalmak. Bár léteznek ilyen szűrők, tökéletesen egyik sem véd, és persze a gyerek valaki más telefonján, gépén is nézhet ilyesmit.
Hatékonyabb, ha a szülő arra készíti fel a gyerekét, hogy ha ilyen tartalomba ütközik, akkor azt a helyén tudja kezelni.
Lehet a helyén kezelni a pornót?
Ehhez a legcélravezetőbb módszer, ha a gyerekkel a születésétől fogva magától értetődő természetességgel beszél a testéről, arról, hogy hogyan rendelkezhet vele, milyen szabályok vonatkoznak az érintésre, miért van mindig joga nemet mondani. Ezt nagyon fiatal kortól meg lehet beszélni a gyerekkel, és a mindennapokban gyakorolni.
A pornográf tartalmak azt a gyereket is összezavarhatják, akinek a testét, illetve szexualitását kellő tisztelettel és elfogadással kezelik, és aki maga is jól ismeri a szexualitásra vonatkozó szabályokat. De ha az ilyen kérdésekkel kapcsolatban otthon reális és elfogadó a légkör, akkor a gyerek fesztelenebben tud kérdezni, könnyebben tudja jelezni, ha valami szorongást kelt benne.
A szülői minta ebben is számít
Az otthoni reális szemlélet arra is vonatkozik, hogy bár a szülők titkolni igyekeznek a gyerek előtt, hogy néznek pornót, vagy természetesnek veszik a pornó használatát a saját szexuális életük színesítéséhez, a gyerekek erről (csakúgy, mint arról, hogy a szüleik között van szexuális kapcsolat) mégis tudnak. Akinek efelől kétségei vannak, esetleg gondolja át, hogy ránézhet-e a gyerek a szülők telefonjára, laptopjára, más eszközeire, és közben ne felejtse el, hogy a gyerekek többsége jobban ért ezekhez az eszközökhöz, mint a szüleik. Ha a szülők néznek pornót, akkor nem hangzik nagyon hitelesnek, ha a szülő a gyereket azért tiltja el az ilyen tartalomtól, mert az „szennyes, mocskos” stb.
Ha már van, mihez kezdhetünk vele?
Arról viszont lehet beszélni a gyerekkel, hogy miért nem valódiak ezek a filmek, hogy nem a reális szexuális kapcsolatokat mutatják be, csak kiragadják a szexualitást egy-egy kapcsolatból. Arról is beszélgethetünk a gyerekkel ‒ ha már belefutott ilyen tartalomba ‒, hogy hogyan, illetve másképp működik a test felnőtt- és gyerekkorban. Egy ilyen beszélgetésben el tudja mondani, hogy mi az, amit ijesztőnek talál, és ezekkel a dolgokkal kapcsolatban meg lehet nyugtatni. A legtöbb szülőnek az nem okoz gondot, sőt természetes, hogy ha a gyereke előtt alkoholt iszik vagy dohányzik, beszéljen arról vele, hogy az a gyerekeknek miért nem való. Hasonlóképpen lehet arról is beszélni, hogy igen, a szülőknek van egymással szexuális kapcsolata, ami felnőtt dolog, és csak rájuk tartozik, és igen, néha szoktak pornót nézni, ami felnőtteknek készült, és gyerekeknek vagy kamaszoknak ártalmas, mert összezavarja a szexualitáshoz való viszonyukat.
Ha beszélünk róla, feloldhatjuk a szorongásokat, amiket a pornó kelt
A pornót néző gyerekekkel beszélgetve kiderül, hogy mennyi aggodalmat okoznak a pornófilmek, ijesztően hat rájuk a látvány, sok kérdés merül fel bennük, hogy például a szex mindig erőszakos kell-e hogy legyen, hogy mi van, ha az ő nemi szervük nem olyan, nem akkora, nem úgy viselkedik, mint amit a filmen látnak. Lehet-e őket szeretni, ha nem hasonlítanak a pornófilmek szereplőire? Meg kell-e tanulniuk azokat a dolgokat, amiket a pornófilmben látnak ahhoz, hogy valaki szeresse őket?
Az a gyerek, aki ismeri a testét, azt elfogadja és szereti olyannak, amilyen, megtanulta, hogy hogyan kell tiszteletben tartani a másik ember határait, és mit várhat el másoktól, kevésbé van kitéve a pornó keltette irreális igényeknek és negatív hatásoknak.
A pornó önmagában nem feltétlenül káros – ha a gyerek egyedül marad vele, és az azzal kapcsolatos kérdéseivel, az viszont biztosan az!
A szülő tehát nagyon is sokat tehet azért, hogy az online pornóáradattal és annak a gyerekekre gyakorolt hatásával együtt is egészséges szexualitású gyereket neveljen. Ebben nem a tiltás, az eszközök elzárása vagy a büntetés segít, hanem az, ha a gyereknek reális és korának megfelelő ismeretei vannak testről, szexualitásról, saját énjéről és fejlődéséről.
A Yelon szerkesztősége
Kiemelt kép innen
