Az online kihívás (challenge) általában olyan üzenet, felhívás, fénykép vagy videó, amelyben a kihívó valamilyen feladat elvégzésére buzdítja az érdeklődőt. Ez történhet személyesen, szóban, vagy a kihívó akár videóra felvéve is rögzítheti az elvégzendő feladatot, majd valamilyen közösségi portálon közzéteheti, hogy az minél több emberhez eljusson, és minél többen elvégezhessék. Számos fajtája létezik.
Eredetileg diákok indították el ezt a kezdeményezést a nyári szünetben, amikor nagyon sok idejük volt, unatkoztak, és izgalmas elfoglaltságot kerestek, amelynek segítségével egymáshoz kapcsolódhatnak. Mivel a közösségi oldalak számtalan különböző kihívást kínálnak, ma már nemcsak a diákok körében népszerű, hanem az idősebb korosztály között is.
Az ártatlantól a veszélyesig sokféle kihívással találkozhatunk
Vannak ártalmatlan, szívet melengető, kreatív kihívások. Ilyen például, hogy készíts egy érdekes rajzot (akár az Instagram egyik funkciója segítségével, akár papíron), majd oszd meg másokkal. Posztolj egy fotót a gyerekkorodról vagy a házi kedvencedről, majd hívj ki másokat is, hogy ők is ugyanezt tegyék. Hasonlóan kedves felhívás a Könyv Kihívás (BookBucketChallange), amelynek keretében a résztvevők 10 kedvenc könyvüket osztják meg valamelyik közösségi portálon, majd barátaiknak, ismerőseiknek vagy az arra rászorulóknak ajándékoznak ugyancsak 10 könyvet, és másokat is erre szólítanak fel. E mögött például nemes cél húzódik meg: az olvasás népszerűsítése és az intellektuális eszmecsere elősegítése.
Az ügyességi kihívások ennél egy fokkal bonyolultabbak, több felkészülést, gyakorlást igényelnek. Például hányat tudsz dekázni vécépapír gurigával, milyen ügyesen tudsz leverni egy erre a célra kihelyezett tárgyat a lakásban pingpong labdával, sikerül-e beletalálni poharakba, vödrökbe, illetve az ujjadon hány másodpercig tudod pörgetni a foci, illetve a kosárlabdát.
Mikortól, miért veszélyes?
Azonban számos veszélyt rejtő kihívással is lehet találkozni akár az online térben, akár baráti körökben. Ebbe a kategóriába tartozik az Ice Bucket Challenge, amikor a résztvevőnek egy teli vödör jeget kell a saját fejére zúdítania. Más módon, de ugyanúgy veszélyes a Banán Sprite kihívás, amelyben két banánt kell megenni minél rövidebb idő alatt, majd egy doboz Sprite-ot kell meginni anélkül, hogy a résztvevő elhányná magát. Ez utóbbi azért kockázatos, mert a banán és a Sprite alkotóelemeit a szervezet nem tudja egyszerre feldolgozni, illetve a nagy mennyiség már önmagában is hányást okozhat. A koronavírus „terméke” a Koronavírus Kihívás, amelynek az a lényege, hogy a résztvevőnek egy nyilvános kilincset, ülést vagy vécéülőkét kell megnyalnia. További hátborzongató kihívás a Koponya Challenge, amikor az álló helyzetben lévő fiatalnak kirúgják mindkét lábát, így a hátára, illetve a koponyájára esik, ami súlyos sérülést okozhat. A mozikban tavaly bemutatott FOMO című film további veszélyes kihívásokat mutat be, és valamennyire érthetővé teszi, hogy miért döntenek úgy a fiatalok, hogy mégis részt vesznek ezekben, annak ellenére, hogy sokan valójában ódzkodnak a rizikós vállalkozásoktól. A filmben nem egyszerűen csak veszélyes mutatványokat láthatunk, hanem alapvető emberi jogokat sértő bűncselekményeket is. Zseniálisan mutatja be a fiatalok motivációját a kihívásokra, a belső vívódásukat, a kortársak felől érkező nyomást, a kitagadás szörnyű lehetőségét, ugyanis ha nem vesznek részt a kihívásban, akkor nem számítanak a közösség teljes értékű tagjának.
Miért olyan népszerű annak ellenére, hogy veszélyes?
A legfontosabb tényező, hogy a résztvevőknek a valahová tartozás érzését adja: ha valaki részt vesz a kihívásban, tartozik valahová, a csapat teljes értékű tagja, ezáltal nő az önértékelése is. Ezen felül az azonnali népszerűség lehetőségét kínálja, hiszen lehet like-olni, növekedhet a követők száma, esetleg a figyelem központjába kerül, ami az önértékelésre is támogatóan hat. A FOMO (Fear Of Missing Out), azaz a félelem, hogy kimaradnak valamiből, szintén nagyon erőteljesen abba az irányba tolja a kamaszokat, hogy beszálljanak a különböző kihívásokba anélkül, hogy végiggondolnák őket előtte. Vannak, akik szívesen találnak ki újakat, illetve vesznek részt a kitalált feladatokban, de akadnak olyan fiatalok, akik csak azért hajtják végre a kihívást, hogy ne lógjanak ki a baráti körből.
Kamaszkorban kiemelkedően fontos, hogy úgy érezzék a fiatalok, hogy tartozik valahová. A kortársak véleménye nagyon hangsúlyossá válik, az elfogadásért sokszor bármit megtesznek. Mivel a kamaszok agya ebben a korban még éretlen, vagyis a prefrontális kéreg, amely a tervezésért, a döntéshozatalért és az impulzusok kezeléséért felelős, még fejlődésben van, ezért az erős érzelmek elsodorják őket, és nem feltétlenül képesek mérlegelni a kockázatokat.
Hogyan tudsz szülőként segíteni a gyerekednek?
Mivel a jelenség hosszú évek óta nagyon népszerű, és nem valószínű, hogy el fog tűnni a közeljövőben, ezért érdemes tisztában lenni vele, és a gyerekünk figyelmét is felhívni a kihívásokban rejlő esetleges veszélyekre.
- Legyél naprakész a digitális világ eseményeivel kapcsolatban.
- Beszélgessetek a különböző kihívásokról és az esetleges veszélyekről. Tanulmányok támasztják alá, hogy a gyerekek szívesebben beszélnek olyan dolgokról a szüleikkel, amelyekről rendszeresen szó esik otthon.
- Ösztönözd a kritikus gondolkodásra, illetve hogy járjon utána a dolgoknak, mielőtt hirtelen felindulásból bármit megtenne. Érdemes például közösen végiggondolni egy konkért kihívást annak hatásaival és következményeivel együtt.
- Tudatosítsd, hogy a társai nyomás alá helyezhetik, hogy valamit megtegyen, de ez nem elég indok arra, hogy végre is hajtsa. Az a saját felelőssége, hogy mérlegelje a veszélyeket, és gondosan döntsön.
- Nyugtasd meg a gyereked, hogy a problémáival bátran fordulhat hozzád anélkül, hogy tiltásban vagy büntetésben lenne része.
- A mintaadás a kihívások esetében is nagyon fontos. Gondold végig, hogy szülőként milyen posztokat, videókat teszel közzé, és ezzel mit üzensz a gyerekednek. Bármit is mondasz, a tetteid hangosabban beszélnek.
Csaba Ágnes
Kiemelt kép innen.
