Tag

bizalom

Browsing

Ha a szülők megbíznak a gyerekükben, és a gyerek is a szülőkben, akkor jó esetben tudnak róla, hogy a gyereknek már van szexuális kapcsolata. De még ekkor sem biztos, hogy a gyerek úgy érzi, hogy ezt a szüleivel kell megosztania. Ennek lehet az az oka, hogy a gyerek általában nem szívesen beszél a saját ügyeiről. Lehet, hogy a dolog természete miatt – magánügy! – nehéz szóba hozni a dolgot. Az is lehet, hogy ha rákérdezne a szülő, akkor megmondaná a gyerek, de a szülő érezheti úgy, hogy ilyesmire kínos rákérdezni – magánügy!

A nagyobb kamasz gyerek már nem a szüleitől kérdez, vagy legalábbis sokkal ritkábban kérdez a szüleitől, mint korábban. Ekkorra a magánéletének súlypontja már átbillen a kortársak közé. Ha mégis megtiszteli a szülőt a kérdéseivel, annak örülni kell, de ebben a korban is érvényes, hogy a gyerek kérdésére kell válaszolni és „nem ér” az alkalmat kihasználni arra, hogy gyorsan még mindenféléket a lelkére kössünk.

A szülőnek aligha az a legfőbb vágya, hogy a gyereke ellentmondjon neki. Viszont mint minden más viselkedést, a nemet mondást is otthon, a családtagok között gyakorolhatja a gyerek biztonságosan, hiszen bennük megbízhat, nem kell attól tartania, hogy a viselkedése miatt megvonják tőle a szeretetet. Ha otthon nem szabad nemet mondania a gyereknek, akkor máshol sem fog tudni, olyan helyzetben sem, amikor pedig ezt várnák el tőle.