A biztonság mellett a másik fontos kérdés a beleegyezés. Minden gyereknek joga van véleményt nyilvánítani az őt érintő ügyekben, és nekünk szülőként az a feladatunk, hogy a gyereket (és a jogait) tiszteletben tartva neveljük őket.
Ezt különösen érdemes végiggondolni, hiszen a megosztásoknak az is egy lehetséges következménye, hogy a gyerek majd idősebb korában dühös lesz azok miatt a képek miatt, ahol szerintünk cuki volt, szerinte viszont ciki. A kockázatok köre ennél azért sokkal szélesebb.
A gyerekek védelme érdekében még a kifejezetten számukra fejlesztett közösségimédia-platformok és -alkalmazások használata is bizonyos életkorhoz kötött. Ismerd meg, hány éves kortól legális az egyes social media felületek használata:
Hogyan előzhetik meg a szülők, hogy a gyerekek a netes ijesztgetés célpontjává váljanak?
Mint minden másról. Őszintén, nyíltan, felhívva a figyelmét a veszélyekre, hogy tudja, mikor kell segítséget kérnie.
Minden szülő ismeri a kisgyerek ragaszkodásának első tárgyát, a pelust. Ez persze lehet más is, mint a kedvenc tej-baba-mama szagú pamutpelenka, amit még kimosni is titokban szabad csak, nehogy a gyerek hatalmas hisztit csapjon, ha nem találja. Lehet maci, egér, takaró, kispárna ‒ bármi, amivel a baba vagy a már nagyobb gyerek elaltatja, vigasztalja magát, amibe kapaszkodhat, mert úgy nem érzi magát egyedül.
Mi az a „Kék Bálna”?
A kék bálna egy hatalmas tengeri emlős, feltételezhetően a valaha élt legnagyobb állat. Mostanában azonban más kontextusban hallunk róla. A kék bálnáról neveztek el egy jelenséget‒ egy „játékot”?, mozgalmat?, szektát? ‒, amelynek a hírek szerint az a lényege, hogy egy feladatsoron át a manipuláció és a megfélemlítés eszközeivel fiatalokat arra vesznek rá, hogy önkezűleg vessenek véget életüknek.