Lehetetlen állandóan felügyelni a gyerekeinket, ahogy az is illúzió, hogy ellenőrizhetjük, mikor mit csinálnak az online térben. A különböző felületek: a TikTok, a Snapchat vagy az Insta oldalain is teljesen reménytelen vállalkozás követni, hol bukkan fel, és mit csinál a gyerekünk.
Ma már a legtöbb családban téma a biztonságos internethasználat és az online jelenlét, de vajon eleget beszélgetünk ezekről, és a megfelelő témák mentén tesszük? A Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kutatásának eredményei kapcsán megtudtuk, hogy mi okozza a gyerekek számára a legtöbb bizonytalanságot, illetve mi nyugtalanítja őket a neten. Minisorozatunkban ezeket vesszük sorra, és segítséget nyújtunk abban, hogyan érdemes beszélgetni ezekről.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Magyar Telekom közös online felmérést készített a 18 éven aluliak körében, hogy megtudja, mit gondolnak a gyerekek például a digitális oktatásról, vagy hogy mi a fontos nekik az interneten. A kutatás eredményéről itt olvashatsz részletesen. A válaszok alapján állítottuk össze ezt a cikket: a gyerekek szerint ezekre kell figyelni az interneten.
Az online kihívás (challenge) általában olyan üzenet, felhívás, fénykép vagy videó, amelyben a kihívó valamilyen feladat elvégzésére buzdítja az érdeklődőt. Ez történhet személyesen, szóban, vagy a kihívó akár videóra felvéve is rögzítheti az elvégzendő feladatot, majd valamilyen közösségi portálon közzéteheti, hogy az minél több emberhez eljusson, és minél többen elvégezhessék. Számos fajtája létezik.
Velev Dóra így próbálja elmagyarázni a szülőknek, hogy mi is az a TikTok: „Az egy külön univerzum. Aki ismeri, azt tudja, hogy itt bármi előfordulhat. A TikTok elsősorban egy közösségimédia-platform, ami a szokásos dolgokat is tartalmazza, mint például cset, megosztások, kommentek, kedvelések, követések. Azonban az oldal lényege a videomegosztás és a követőgyűjtés. És ez az, amitől olyan misztikus az egész: ugyanis arra nincs pontos válasz, hogy milyen tipikus videók vannak a TikTokon. Az oldal görgetése közben találkozhatunk nyugdíjasokkal, szülőkkel, teljes családokkal, kisgyerekekkel, állatokkal, tematikus videókkal, rejtőzködőkkel, a közösségi média celebjeivel, és nyilván a túlnyomó többség a fiatalok.
Az elmúlt hónapban minden szülőnek, pedagógusnak újra kellett gondolnia a gyerekek internetezésével kapcsolatos elveit. A távoktatás bevezetése egyik napról a másikra több, mint 1,2 millió általános és középiskolás gyereket ültetett a képernyő elé. Az otthoni online oktatás minden korosztályban növelte az internetezéssel töltött időt, amit eddig igyekeztünk korlátozni, most kötelező lett.
A digitális oktatásra való átálláshoz kapcsolódó megnövekedett munkamennyiség, a bizonytalanság és a teljesen más tanítási felület sok feszültséget eredményezhet az amúgy is szorongással teli légkörben. Ami most történik, az egy életmódváltás az oktatásban részt vevő mindhárom szereplőnek: diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt.
A mostani helyzetben (is) alapvető a gyerekek online biztonságának megteremtése, a szülőknek ebben alapvető felelőssége van. De azért az is fontos, hogy az iskola is szem előtt tartson néhány szempontot.
A technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása egyre szélesebb körben és egyre gyorsuló ütemben mutatkozik meg. Az információ mennyisége és áramlásának gyorsasága egyre nagyobb mértékben növekszik. Szakértők előrejelzései szerint 10 éven belül a teljes népesség 90%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. Azáltal, hogy a dolgok az interneten érhetők el, a digitális és a fizikai világ hamarosan eggyé válik.
Hallottál a Snapchatről, de halvány lila gőzöd sincs, hogy mi az? Ismered a „snap” szó jelentését? Ez az a hang, amit a régi Pentax fényképezőgépek adtak ki, a „chat” pedig a laza, kötetlen beszélgetés angol megfelelője. De mit jelenthet a kettő együtt ‒ talán egy olyan társalgást, ahol fényképezőgépekről van szó?