Author

B. Zsofi

Browsing

A nagyobb kamasz gyerek már nem a szüleitől kérdez, vagy legalábbis sokkal ritkábban kérdez a szüleitől, mint korábban. Ekkorra a magánéletének súlypontja már átbillen a kortársak közé. Ha mégis megtiszteli a szülőt a kérdéseivel, annak örülni kell, de ebben a korban is érvényes, hogy a gyerek kérdésére kell válaszolni és „nem ér” az alkalmat kihasználni arra, hogy gyorsan még mindenféléket a lelkére kössünk.

Sokan emlékszünk az iskolai felvilágosító óra borzalmaira. Levetítettek egy felvilágosító filmet annak rendje és módja szerint, de csakis azért, mert kötelező volt. Ha nem lett volna az, a legtöbb tanár valószínűleg inkább eltekintett volna tőle. Néztünk a medencében gumimatracon lebegő nő felé egymással versengve úszó férfiakat (spermiumok), szülést premier plánban, de egy szót sem beszéltünk a látottakról. Azt is nehéz volt eldönteni, hogy ki jött jobban zavarba: a biológiatanár vagy mi.

Talán kevés csodásabb és izgalmasabb dolog van a babavárásnál. Elképzeléseinkben a kisbabával töltött idő pihe-puha, babapúder-illatú és békés, szentimentális hangulatú. Olyan egyszerűnek tűnik: megetetjük, tisztába tesszük, megfürdetjük, és ha sír, ölbe vesszük, ringatjuk, esetleg énekelünk neki – akárhogy is, de megnyugtatjuk.

1. Van-e egy gyereknek joga tüntetni?

Minden 18 éven aluli gyereket megillet a szabad egyesülés és a békés gyülekezés joga, hiszen a jogszabályok szerint „ez biztosítja a gyermek helyét a társadalom aktív, részt vevő tagjaként”. 

A gyerekek szabadon szervezhetnek tüntetést vagy felvonulást, ha betartják a jogszabályi kereteket (tehát például a rendőrség engedélyezi az eseményt).