Egy koreai fiú az iskolából gyalog indul haza. Pár perccel útja kezdete után egy részeg férfi egy üveggel a kezében tántorog felé, azt kiabálva: „Fúúúúj, kínai!” A férfi megpróbál közelebb menni, és hadonászva lépdel a fiú felé. Ő csak mosolyog, és rá se tekint, látszik, hogy nem ez az első ilyen alkalom, van már tapasztalata benne. Gyorsan továbbáll, és ezt az alkalmat is megjegyzi a sok másik mellett, amikor Magyarországon a bőrszíne miatt bántották.
Mi változik, ha bevezetik a rendkívüli jogrendet? Megmaradnak-e az alkotmányos garanciák?
Miért léteznek még csecsemőotthonok? És miért került minden századik 0–2 éves korú gyerek csecsemőotthonba 2019-ben? Milyen kockázata van annak, hogy a házi gyermekorvosok 40%-a nyugdíjaskorú volt tavaly? Miért dolgoztak átlag heti 74 órát 2019-ben a pedagógusok? A koronavírus-járvány miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek mennyire vannak biztonságban a saját családjukban? Miért kerül minden 5. örökbefogadott gyerek külföldre? – Csak néhány kérdés, amire a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2019. évi Gyermekjogi jelentése választ ad. A jelentés az előző év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, kutatási eredményeit, statisztikáit és a gyermekjogi ügyek médiareprezentációját tekinti át.
A háborúkról, terrortámadásokról, a természeti katasztrófákról, az egészségügyi vészhelyzetekről szóló hírek a gyerekek számára különösen félelmetesek lehetnek – szülőként a legtöbb, amit ilyenor tehetünk, ha nem tabusítjuk a témát, hanem beszélgetünk velük.
Sokunkban sok a kérdés az elmúlt napok eseményei és a ránk váró időszak kapcsán. Természetes és érthető a legtöbb, mindennek a kiszámíthatatlanságára, a helyzet folyamatos változására adott érzelmi és egyéb reakció, szülőként azonban érdemes néhány plusz szempontot is mérlegelnünk a koronavírus megelőzésére, valamint terjedésének mérséklésére tett intézkedések kapcsán.
A vírus alakja olyan, mintha több, kisebb, koronára emlékeztető alakzat borítaná kívülről. De hivatalosan igazából nem is koronavírusnak hívják, hanem COVID-19-nek. Ezt a nevet azért kapta, mert egy teljesen új vírusfajról van szó, amit 2019-ben fedeztek fel Kínában, Vuhan városában. Onnan indult a járvány.
A karantén azt jelenti, hogy a fertőző betegeket elkülönítik azzal a céllal, hogy a fertőzés átadását, továbbterjedését meg lehessen akadályozni. Eddig a hétköznapokban leggyakrabban otthoni karanténnal (elkülönítéssel) lehetett találkozni, ha például valaki mumpszos volt.
Jogszabály határozza meg, hogy milyen életkorú partnerek között törvényes vagy törvénytelen a szex. Bizonyos korkülönbségek esetében az, hogy egy fiatalabb partner beleegyezik a szexuális kapcsolatba, még nem jogosítja fel az idősebb partnert arra, hogy szexuális viszonyt kezdeményezzen, folytasson vele.
2018-2019-ben közel 5300 gyereket kérdeztünk meg arról, hogyan érzik magukat, mennyire elégedettek a helyzetükkel, és mit tapasztalnak például az oktatással vagy a biztonságukkal kapcsolatban. A „Te hogy látod?” kutatás eredményei alapján pedig megszületett az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának szánt Gyermekjogi jelentés, amely tartalmazza a válaszok alapján levont következtetéseket. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány oldalán további információkat találsz, ha szeretnéd jobban megismerni a jelentést és a munkánkat.
Ahhoz, hogy a saját testünket megértsük és elfogadjuk, hogy a nemi identitásunkat (gender) a számunkra ideális módon tudjuk megélni, fontos tisztáznunk néhány biológiai tényt a nemünkkel kapcsolatban. Hiszen ebből a szempontból lánynak vagy fiúnak lenni sokkal összetettebb annál, mint hogy mink van odalent: hüvelyünk vagy péniszünk, herezacskónk. Nem beszélve arról, hogy mi a helyzet azokkal, akik mindegyikkel rendelkeznek. De ne szaladjunk ennyire előre.