Most jött el az ideje a szexről való beszélgetésnek a gyereked számára? Nem számít, épp mennyi idősek, a válasz: igen.
Nem jó, ha a gyerek véletlenül tanúja lesz a szülei vagy mások szexuális életének, de általában egy egyszerű mondattal meg lehet válaszolni a látottakra vonatkozó esetleges kérdést, és utána jobban vigyázni, hogy a gyerek ne tapasztalhasson olyasmit, ami nem rá tartozik. Ez vonatkozik minden más szexuális töltetű felnőtt tevékenységre is.
Mi az összefüggés a biológiai nem és a nemi identitás között?
Ahhoz, hogy a saját testünket megértsük és elfogadjuk, hogy a nemi identitásunkat (gender) a számunkra ideális módon tudjuk megélni, fontos tisztáznunk néhány biológiai tényt a nemünkkel kapcsolatban. Hiszen ebből a szempontból lánynak vagy fiúnak lenni sokkal összetettebb annál, mint hogy mink van odalent: hüvelyünk vagy péniszünk, herezacskónk. Nem beszélve arról, hogy mi a helyzet azokkal, akik mindegyikkel rendelkeznek. De ne szaladjunk ennyire előre.
Az egészséges szexualitásra nevelés semmilyen módon nem választható külön a gyereknevelés egyéb kérdéseitől. Ha az a cél, hogy a gyerek elfogadja, szeresse és tisztelje a saját testét, természetesnek tekintse, hogy a teste magának és másoknak is örömet szerezhet, de tudja azt is, hogy a testéről csak ő maga dönthet, és felelős azért, amit a saját és mások testével tesz, akkor az ideális az lenne, ha a gyerek születésétől kezdve ilyen mintát láthatna maga körül.
Az a jó a gyereknek, ha azt érzi, hogy természetes a szüleinek, hogy ő kérdez. Minden gyerek addig tekinti természetesnek a saját kíváncsiságát, amíg rá nem szólnak, amíg nem éreztetik vele azt, hogy az nem természetes. A szülők meg szoktak lepődni azon, hogy egészen kicsi gyerekek mit és milyen módon kérdeznek. Ha nagyon konkrét dolgot kérdez egy gyerek olyasmiről, amiről ő elvileg nem is tudhatna, mindig érdemes visszakérdezni, hogy miért szeretné tudni, vagy miből gondolja, hogy valami úgy van, ahogy ő kérdezi. A válasza után lehet eldönteni, hogy az első kérdésére milyen válasz a megfelelő.
Sokan emlékszünk az iskolai felvilágosító óra borzalmaira. Levetítettek egy felvilágosító filmet annak rendje és módja szerint, de csakis azért, mert kötelező volt. Ha nem lett volna az, a legtöbb tanár valószínűleg inkább eltekintett volna tőle. Néztünk a medencében gumimatracon lebegő nő felé egymással versengve úszó férfiakat (spermiumok), szülést premier plánban, de egy szót sem beszéltünk a látottakról. Azt is nehéz volt eldönteni, hogy ki jött jobban zavarba: a biológiatanár vagy mi.
Biológiai nem, nemi identitás, nemi önkifejezés és vonzalom: fontos, hogy ezeket a szavakat a gyerekek mellett a felnőttek is pontosan értsék. Miért? Mert ezen keresztül vezet az út olyan érdekes és fontos kérdésekhez, hogy mit is jelent fiúnak és lánynak lenni, mi az a homoszexualitás és más LMBTQ+ (leszbikus, meleg, biszexuális, transz, queer stb.) identitások. A világ ugyanis sokkal színesebb, mint ahogy azt sokszor gondoljuk.
A szülők többsége tudja, hogy vannak olyan ismeretek, amelyeket fontos lenne átadni a gyerekének. A gond csak az, hogy hogyan. Sok szülőnek eszébe jut, hogy milyen jó lett volna, ha neki valaki rendesen elmondja, hogy mire számíthat a szexualitás terén, vagy ha valakihez fordulhatott volna konkrét kérdéseivel. Akad olyan szülő, aki bár érzi ezt a hiányt, és szeretné, ha a gyereke másképp nőne fel, mégsem tudja, hogy hogyan segíthetne ebben.