A gyerekek bántalmazásáról legtöbbször a család vagy az iskola vonatkozásában beszélünk, pedig a gyerekek könnyen kerülnek bántó vagy erőszakos helyzetekbe máshol is – például a sportpályán, a plázában, a lépcsőházban, a buszon, a nyilvános mosdóban, az orvosi vizsgálóban vagy a parkban.
Mitől függ, hogy mit tesznek ilyenkor a gyerekek? Mikor hagyják az esetet annyiban, és mikor állnak bele? Mesélnek róla másnak? Kikre számíthatnak a gyerekek?
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Magyar Telekom közös online felmérést készített a 18 éven aluliak körében, hogy megtudja, mit gondolnak a gyerekek például a digitális oktatásról, vagy hogy mi a fontos nekik az interneten. A kutatás eredményéről itt olvashatsz részletesen. A válaszok alapján állítottuk össze ezt a cikket: a gyerekek szerint ezekre kell figyelni az interneten.
Bármennyire is szereti az ember a családját a hosszú összezártság mindenkinek nehéz lehet. Ezért a Gyermekjogi Követek összeállítottak egy mintát egy családi szerződéshez, hogy könnyebb legyen az együttélés mindenkinek.
Mi változik, ha bevezetik a rendkívüli jogrendet? Megmaradnak-e az alkotmányos garanciák?
A tanár és diák között szövődő intim érzelmi kapcsolatot nevezhetjük ugyan szerelemnek, de egy ilyen viszony mégis valami nagyon mást jelent. Egyenlőtlenséget és alárendelést, kiszolgáltatottságot és kihasználást, titkot és titkolózást.
Ha úgy tűnik, hogy egy gyereket (vagy a környezetében valakit) érint az iskolai zaklatás, az első és egyben a legfontosabb, hogy merjen és tudjon is beszélni arról, hogy mi történt vele. Ezután (és az ügy egyedi jellemzői alapján) kell végiggondolni, hogy mit lehet tenni, hogyan lehet segítséget nyújtani.
Sokszor könnyebb magyarázatot találni arra, hogy miért NEM segítünk, mint hogy miért IGEN.
Gyakran hallani a fiatalokat a testi fenyítés mellett érvelni – nem kellene figyelembe venni a véleményüket?
Az eseményen részt vesznek 18 éven aluliak is. A rendezvény összes résztvevőjének, látogatójának feladata a gyerekek jogainak védelme.