Tag

gyerekjog

Browsing

A válófélben lévő párok sokszor már nem is emlékeznek a boldog, szerelmes, közös életükre, pedig annak idején biztos nem gondoltak arra, hogy eljutnak idáig. De az egyik legfontosabb dolog, amit a válás során szem előtt kell tartani, hogy egymástól válnak el, nem a gyereküktől. És bár a válás mindenképpen fájdalmas, de pszichológusok egyöntetű véleménye, hogy ahol a szülők nem válnak el, de folyamatosan veszekszenek, ha sok a szülők közötti erőszak, vagy állandósul a feszült hangulat, az nagyobb kárt okoz a gyerekekben, mintha külön élnének.

Manapság az együttélések, házasságok több mint a fele válással végződik, és bár a gyerekeknek a saját közösségeikből is ismerős lehet ez a helyzet, ettől még nem lesz könnyű. A válás a gyerek számára egyet jelent azzal, hogy az addig biztonságosnak, rendíthetetlennek hitt világa megtörik. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan fejlődjön tovább, elengedhetetlen a szülők közötti értelmes kommunikáció, mert csak így lehet csökkenteni a veszteség érzését, csak az őszinte beszélgetés segít a válás feldolgozásban, a krízishelyzetek elkerülésében.

A gyerekek jogairól többnyire akkor esik szó, ha egy gyereket bántalmaznak, bűncselekmény történik, konfliktusos a válás, vagy jogvédők kampányolnak a diszkrimináció, szegregáció ellen. Pedig a gyerekek jogait elsősorban nem a jogászok és érdekvédő szervezetek tudják megvédeni, hanem a szüleik. A jogok jelen vannak a család hétköznapaiban, a játékban, neten, a házi feladatokban, a fegyelmezésben. Ha megismerik őket a gyerekek, könnyebben válnak tudatos, felelős és másokat tisztelő személyekké.

Ma már mondani sem kell, hogy sportolni nem csak hasznos, egészséges, de örömöt is ad. Minél fiatalabb életkorban kezdi el valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesz a mindennapjai része, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy életen át tartó szokássá válik. A szülők ezért többnyire keresnek valamilyen sportot a gyerekeiknek, ami azért is jó, mert a gyerekek maguktól is sokat mozognak. Vagyis mozognának, akár sokkal többet is, ha nem élnének megannyi szabály között, ha az iskolában töltött idő nem húzódna át a késő délutánba, ha maradna idejük, lehetőségük a szabadban töltött kötetlen mozgásra, játékra.

Miért léteznek még csecsemőotthonok? És miért került minden századik 0–2 éves korú gyerek csecsemőotthonba 2019-ben? Milyen kockázata van annak, hogy a házi gyermekorvosok 40%-a nyugdíjaskorú volt tavaly? Miért dolgoztak átlag heti 74 órát 2019-ben a pedagógusok? A koronavírus-járvány miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek mennyire vannak biztonságban a saját családjukban? Miért kerül minden 5. örökbefogadott gyerek külföldre? – Csak néhány kérdés, amire a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2019. évi Gyermekjogi jelentése választ ad. A jelentés az előző év gyermekjogi szempontból legfontosabb eseményeit, kutatási eredményeit, statisztikáit és a gyermekjogi ügyek médiareprezentációját tekinti át.

2018-2019-ben közel 5300 gyereket kérdeztünk meg arról, hogyan érzik magukat, mennyire elégedettek a helyzetükkel, és mit tapasztalnak például az oktatással vagy a biztonságukkal kapcsolatban. A „Te hogy látod?” kutatás eredményei alapján pedig megszületett az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának szánt Gyermekjogi jelentés, amely tartalmazza a válaszok alapján levont következtetéseket. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány oldalán további információkat találsz, ha szeretnéd jobban megismerni a jelentést és a munkánkat.