Számos új kérdést hozott a tavalyi év, és rengeteg örökzöld került ismét napirendre – ezekkel a témákkal foglalkoztunk a legtöbbet tavaly!
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és a Magyar Telekom közös online felmérést készített a 18 éven aluliak körében, hogy megtudja, mit gondolnak a gyerekek például a digitális oktatásról, vagy hogy mi a fontos nekik az interneten. A kutatás eredményéről itt olvashatsz részletesen. A válaszok alapján állítottuk össze ezt a cikket: a gyerekek szerint ezekre kell figyelni az interneten.
Hallottál a Snapchatről, de halvány lila gőzöd sincs, hogy mi az? Ismered a „snap” szó jelentését? Ez az a hang, amit a régi Pentax fényképezőgépek adtak ki, a „chat” pedig a laza, kötetlen beszélgetés angol megfelelője. De mit jelenthet a kettő együtt ‒ talán egy olyan társalgást, ahol fényképezőgépekről van szó?
Ha nem vagyunk közszereplők, akkor jogunk van eldönteni, hogy ki mit tegyen rólunk közzé vagy hozzon nyilvánosságra. Hozzájárulhatunk, eltűrhetjük, de tiltakozhatunk is egy-egy megjelenés ellen. Mindezt azért, mert a képmásunk, a hangunk a személyiségünk lenyomata, ezért különleges védelem illeti meg.
A gyerekek védelme érdekében még a kifejezetten számukra fejlesztett közösségimédia-platformok és -alkalmazások használata is bizonyos életkorhoz kötött. Ismerd meg, hány éves kortól legális az egyes social media felületek használata:
Minden szülő ismeri a kisgyerek ragaszkodásának első tárgyát, a pelust. Ez persze lehet más is, mint a kedvenc tej-baba-mama szagú pamutpelenka, amit még kimosni is titokban szabad csak, nehogy a gyerek hatalmas hisztit csapjon, ha nem találja. Lehet maci, egér, takaró, kispárna ‒ bármi, amivel a baba vagy a már nagyobb gyerek elaltatja, vigasztalja magát, amibe kapaszkodhat, mert úgy nem érzi magát egyedül.