Tag

szexedukáció

Browsing

A kérdések, amiket a kamaszok a névtelenül használható Yelon-chaten tesznek fel, ritkábban irányulnak egy, konkrét információra, bár ilyen is előfordul. Vannak visszatérő témák, amelyekben gyakran jelenik meg a magány, a bizonytalanság és a szorongás. Egy-egy beszélgetés végén mindig jelöljük, hogy milyen témát, témákat érintettünk, hogy jobban lássuk, mi foglalkoztatja a fiatalokat, így akár cikkek formájában is tudunk reagálni az aktualitásokra. Összeszedtük, mik azok a kérdések és témakörök, amikben a fiatalok a Yelon-chaten kerestek segítséget 2020-ban. Fontos, hogy ezek a kérdések a cikk szerzője által írt illusztrációk a témakörökhöz, nem gyerekek konkrét kérdéseit emeltük át.

Valaki válaszolni fog a gyereked kérdéseire – Ezért jobb, ha nem a Google lesz az

A valóság azonban inkább az, hogy amíg nem tanulunk meg beszélgetni minderről, csak azt érjük el, hogy aki már belevetné magát a testi élvezetekbe, az így is, úgy is megteszi. Persze a megfelelő információk híján nem valószínű, hogy ezt biztonságban teszi meg, illetve nem fog tudni segítséget kérni, ha valamitől félne, ha bizonytalan vagy veszélybe kerül.

A legtöbben egyetértünk abban, mennyire fontos, hogy mi, felnőttek segítsünk a kamaszoknak eligazodni a gyerekkor és a korai felnőttkor közötti átmeneti időszakban, és hogy tudjuk a szexuális fejlődést annak kezelni, ami: egészségesnek és természetesnek. Mégis sokan vagyunk, akik gyerekként nem láttunk a saját családunkban jól működő példát arra, hogy miként is kellene egy szülőnek a gyerekével beszélgetnie a kamaszkori változásokról, ezért nem igazán tudjuk, hogyan is fogjunk hozzá. Ezer kérdés kavarog a fejünkben: Mi az, amit jó, ha megosztok a gyerekkel? Mi az, amivel esetleg már ártok? Mit milyen korban kellene elmondani? Milyen szavakat használjak?

Az egészséges szexualitásra nevelés semmilyen módon nem választható külön a gyereknevelés egyéb kérdéseitől. Ha az a cél, hogy a gyerek elfogadja, szeresse és tisztelje a saját testét, természetesnek tekintse, hogy a teste magának és másoknak is örömet szerezhet, de tudja azt is, hogy a testéről csak ő maga dönthet, és felelős azért, amit a saját és mások testével tesz, akkor az ideális az lenne, ha a gyerek születésétől kezdve ilyen mintát láthatna maga körül.

Ha a szülők megbíznak a gyerekükben, és a gyerek is a szülőkben, akkor jó esetben tudnak róla, hogy a gyereknek már van szexuális kapcsolata. De még ekkor sem biztos, hogy a gyerek úgy érzi, hogy ezt a szüleivel kell megosztania. Ennek lehet az az oka, hogy a gyerek általában nem szívesen beszél a saját ügyeiről. Lehet, hogy a dolog természete miatt – magánügy! – nehéz szóba hozni a dolgot. Az is lehet, hogy ha rákérdezne a szülő, akkor megmondaná a gyerek, de a szülő érezheti úgy, hogy ilyesmire kínos rákérdezni – magánügy!

Az a jó a gyereknek, ha azt érzi, hogy természetes a szüleinek, hogy ő kérdez. Minden gyerek addig tekinti természetesnek a saját kíváncsiságát, amíg rá nem szólnak, amíg nem éreztetik vele azt, hogy az nem természetes. A szülők meg szoktak lepődni azon, hogy egészen kicsi gyerekek mit és milyen módon kérdeznek. Ha nagyon konkrét dolgot kérdez egy gyerek olyasmiről, amiről ő elvileg nem is tudhatna, mindig érdemes visszakérdezni, hogy miért szeretné tudni, vagy miből gondolja, hogy valami úgy van, ahogy ő kérdezi. A válasza után lehet eldönteni, hogy az első kérdésére milyen válasz a megfelelő.