Nem könnyű eldönteni, mi az, ami még belefér az egészséges keretek közé, és mi az a helyzet, amikor már érdemes szakember segítségét kérni.
Sokszor könnyebb magyarázatot találni arra, hogy miért NEM segítünk, mint hogy miért IGEN.
Az engedékenység és a szigorúbb keretek nem ellentétei egymásnak: ha következetesen neveljük a gyerekünket, mindkettő hasznos lehet.
A szexuális bántalmazásnak a szexuális légkör megteremtésétől a valódi aktusig sok formája van, de a másik határainak a megsértése mindre jellemző.
A közösségi oldalakat vagy az online médiát végigfutva szinte biztosak lehetünk abban, hogy minden nap találkozunk bántalmazásról szóló hírrel. A tanár, aki szájon csapta a diákját, a diák, aki leköpte a tanárát, és különböző, osztályon belül történő csoportos bántalmazások.
Az evészavarok jellemző testi tünetekkel járnak, pedig a háttérben a lélek megbetegedése áll.
Nincs. Mindig a felnőtt a felelős!
Tudom, ítélkező a cím. Különösen, ha azt vesszük, hogy milyen nőiesen néznek ki a 13–17 éves lányok, és milyen szabadon tudnak beszélni a szexről a 14–17 éves fiúk. És milyen szépek és okosak, frissek… és lelkesek! Hát miért is mondogatná magának az ember, hogy „gyerek még”, „nem kéne”, „baj lesz belőle”, „azért lelkesedik, mert függ tőlem” stb. Van, akinek könnyebb azt látni, hogy ez a szép, fiatal, okos teremtés pont őt szemelte ki a lelkesedése tárgyául, miért is állna hát ellen.
Az impotencia sokakat érint, azt mégis kevesen tudják, hogy az okok kezelhetőek, a tünetek már néhány életmódbeli változtatással is csökkenthetők.