A távoktatás egyrészt nehéz feladatot jelent valamennyi szereplőnek: a diákoknak, a szülőknek és a pedagógusoknak is; másrészt a digitális oktatás nem egyszerűen internetfelhasználást jelent: a tantermen kívüli tanítás során mindennapossá válik a különféle online felületek használata, megnő az iskolák és az otthonok közötti adatforgalom. Ez pedig egy sor korábban fel sem merült problémát vet fel, amelyekkel korábban nem kellett foglalkozni: az adatvédelemet és az adatbiztonságot.
A koronavírus-járvány egy sor olyan kérdést vet fel, amelyekkel soha nem találkoztunk korábban. Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő témákat, és letölthető anyagunkban választ adunk a szinte mindannyiunkat érintő kérdésekre. Ezek közül a legáltalánosabb a kötelező maszkhasználat: Hány éves kortól, hol kötelező maszkot hordani? Az iskolában ajánlott vagy kötelező viselni? Összeszedtük az intézkedési tervhez kapcsolódó eljárásrend kérdéseit is az abban megjelenő kritériumokkal, például hogy milyen tünetek megléte esetén lehet valakit Covid19-gyanúsnak tartani, hogyan/milyen feltételekkel járhat újra egy gyerek iskolába, és az egészségügyi, illetve a mindezekhez kapcsolódóan felmerülő esetleges adatvédelmi, illetve kommunikációs bizonytalanságokat is felsoroljuk.
Az eddigi tapasztalatok szerint azon intézkedések, amelyek a koronavírus elleni küzdelem miatt léptek életbe világszerte, a gyerekek szexuális bántalmazása szempontjából egyre súlyosabb következményekkel járhatnak. Az ECPAT (a gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő nemzetközi szervezet) tagjai szerte a világon arról számolnak be, hogy a kormányzatok által a vírus megfékezésére bevezetett szigorító rendelkezések jelentősen kihatnak a gyerekek életére. Az ECPAT 118 tagjával jelenleg 102 országban van jelen (Magyarországon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány képviseli).
Teljesen természetes érzés, ha esetleg attól tartasz, hogy eszköztelenül állsz a következő időszakban ránk váró kihívások előtt. Amilyen sokan küzdünk most ezzel az érzéssel, legalább annyian keressük közben a megoldásokat is a mentális támogatástól kezdve a praktikus információkon át a gyakorlati kérdésekig. Ebben a naponta frissülő bejegyzésben gyűjtjük folyamatosan témákra bontva a hasznos, használható ötleteket és hiteles információkat.
Mi változik, ha bevezetik a rendkívüli jogrendet? Megmaradnak-e az alkotmányos garanciák?
A háborúkról, terrortámadásokról, a természeti katasztrófákról, az egészségügyi vészhelyzetekről szóló hírek a gyerekek számára különösen félelmetesek lehetnek – szülőként a legtöbb, amit ilyenor tehetünk, ha nem tabusítjuk a témát, hanem beszélgetünk velük.
Sokunkban sok a kérdés az elmúlt napok eseményei és a ránk váró időszak kapcsán. Természetes és érthető a legtöbb, mindennek a kiszámíthatatlanságára, a helyzet folyamatos változására adott érzelmi és egyéb reakció, szülőként azonban érdemes néhány plusz szempontot is mérlegelnünk a koronavírus megelőzésére, valamint terjedésének mérséklésére tett intézkedések kapcsán.
1. Miért így hívják?
A vírus alakja olyan, mintha több, kisebb, koronára emlékeztető alakzat borítaná kívülről. De hivatalosan igazából nem is koronavírusnak hívják, hanem COVID-19-nek. Ezt a nevet azért kapta, mert egy teljesen új vírusfajról van szó, amit 2019-ben fedeztek fel Kínában, Vuhan városában. Onnan indult a járvány.
1. Mit az a karantén?
A karantén azt jelenti, hogy a fertőző betegeket elkülönítik azzal a céllal, hogy a fertőzés átadását, továbbterjedését meg lehessen akadályozni. Eddig a hétköznapokban leggyakrabban otthoni karanténnal (elkülönítéssel) lehetett találkozni, ha például valaki mumpszos volt.