A nemzetközi nőnap (a kitalálók eredeti elképzelése szerint) a nők hátrányos helyzetére hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Hogy a nők több munkát végeznek ‒ ha a háztartásban, otthon, a család körül végzett feladatokat is ideszámoljuk (és miért ne számolnánk ide, hiszen ki tagadná, hogy a porszívózás meg a főzés is munka?!).
S nem utolsósorban arról is szól ez a nap, hogy a nők gyakrabban válnak erőszak áldozatává.
Ráadásul úgy, hogy ez sokszor ki sem derül, titok marad, hiszen párkapcsolatban, a családban, a munkahelyen szenvedik azt el.
A virág elhervad – mi lenne jó helyette/mellette?
Szeretek március 8-án virágot kapni, mert szeretem a virágot. Illatos lesz tőle a lakás, és jobb érzés meginni a reggeli teámat úgy, hogy az asztalon ott egy csokor. De egy ilyen gesztus nem feledteti el velem, hogy nőként Magyarországon egész életemben „üvegplafon” alatt fogok élni és dolgozni. Üvegplafonnak hívjuk azt a jelenséget, amikor valakinek a boldogulását, előrejutását blokkolja valami, ami elsőre nem egyértelmű (olyan, mint az üveg, nehéz észrevenni).
Ezért én azt kérem, hogy a nőnap szóljon a kölcsönös tisztelet, a nemek közötti egyenjogúság és az elfogadás megéléséről is. Mert a virág elhervad.
Gyurkó Szilvia
Kiemelt kép innen.
