Osztálytermi vitaszínházat tartottunk gimikben, mert kíváncsiak voltunk, mit gondolnak a fiatalok a bántalmazásról.
Vajon mi az a vitaszínház? Te hallottál már róla?
Mi, a Hintalovon Alapítvány Gyermekjogi Követei öt különböző iskolát látogattunk meg azzal a szándékkal, hogy érvelésre tanítsuk a diákokat. Egy színtársulat volt a segítségünkre, akik három jelenetet mutattak be, majd három állítást mondtak. Két sorba rendeztük a székeket, és az alapján kellett helyet foglalni, hogy egyetértünk-e az adott állítással, vagy sem. Ezt persze érvekkel alá is támasztottuk. Ha érdekel, milyenek voltak az előadások, nézd meg a vlogunkat!
„Aki bánt valakit, legalább ugyanakkora büntetést érdemel.”
Talán ez volt az egyik legmegosztóbb állítás a vitaszínház során. Még a levegő is megdermedt, amikor felcsendült ez a mondat, és szinte hallani lehetett, ahogy forognak a gyerekek fejében a fogaskerekek.
Amint helyet foglalt minden játékos, el is kezdődött a jobbnál jobb érvek sorolása. Az egyik oldal azt állította, hogy csak „úgy érzi át, mit érzett a másik, ha ő is ugyanazt kapja”. Ami persze biztos módszernek tűnik arra, hogy átérezzük a másik helyzetét, de bennem felmerült a kérdés: ez volt a cél? Móresre szeretném tanítani, vagy inkább rávezetném, mi is volt a gond a tettével? Viszont azt is számítsuk bele, hogy lehet, hogy egész más lesz a végeredmény, mint amit kívántunk. Ugye mind ismerjük a gyermeki dacot, hogy „már csak azért is”? A büntetés sokszor ezt váltja ki belőlünk.
Így sosem lesz vége a bántalmazásoknak
A másik oldal egyik állítása is a „visszabántás” hatásosságát kérdőjelezte meg: „Hibát követett el, de nem mindenféleképpen érdemli meg a nagy büntetést.” Mások szerint pedig: „Ha ugyanakkora büntetést kap a bántó, akkor elindul egy ördögi kör, ahol állandóan egymást bántják.” Abban mindkét fél meg tudott állapodni, hogy minden eset nagyon helyzetfüggő, mégis ezen az oldalon foglaltak helyet többen.
Megoldás a büntetés?
Szerintem sokszor talán nem is az a kérdés, hogy mekkora büntetést érdemel a zaklató, hanem hogy egyáltalán a büntetés a megoldás-e. Magyarországon törvény mondja ki a zéró toleranciát a bántalmazás összes formájával szemben. Tehát ha egy gyerek bánt valakit, nem tudjuk pont ugyanúgy megbüntetni, mivel tilos a bántalmazás. A gyerekjogok is azt mondják, hogy a büntetés semmi esetre sem lehet bántás – a számonkérés célja sokkal inkább az, hogy tanuljunk belőle, és megérezzük a tetteink következményét és hatását másokra. Szerintem nagyon fontos gondolat, hogy még akkor sem szabad bántanunk valakit, ha ő megsértett minket, hiszen a zaklató sem az erőszakból fogja megérteni, hogy miért volt rossz, amit csinált.
Velev Dóra (16 éves)
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vitaszínházprojektjét a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatta.
Kiemelt kép innen
