Kapcsolatok

Ha engem bántanak, én is bánthatok másokat?

Soha nem lehet megoldás az, hogy másokat bántsunk. De akkor mit lehet tenni helyette, mit kezdhetünk a jogos dühünkkel?

Mit tehetsz, ha fáj, hogy ne vagy ne annyira fájjon? Hogyan csökkentheted a fájdalmat? Tovább lehet adni a bántást?

Sajnos mindenkit bántanak néha így vagy úgy, és ez mindenkinek nagyon fáj. Bár soha senkit nem szabadna bántani, néha fájdalmat okozunk: megütjük, cikizzük, kihasználjuk egymást. Néha nem is akarunk rosszat, nem is tudjuk, mit teszünk, máskor viszont valaki szándékosan árt a másiknak, tudva, hogy ezzel milyen sérülést okoz.

Mit tehetsz, ha valaki bánt?

Az utóbbi esetben mindenképpen érdemes segítséget kérni: szólni egy felnőttnek, legyen az a legjobb barátod valamelyik családtagja, egy tanárod, a szomszéd – bárki, akiben megbízol. Fordulhatsz a rendőrséghez is, felhívhatod a Kék Vonalat (116 111), a fontos, hogy ne maradj egyedül a fájdalmaddal

Akár szándékosan bánt valaki, akár a tudtán kívül árt neked, mindenképpen rengeteg rossz, kellemetlen érzés kavaroghat benned, amelyekkel nagyon nehéz mit kezdeni. Lehet, hogy szíved szerint ütnél, üvöltenél, karmolnál, szétvernél valamit, bántanál valaki mást, és ki tudja, még mi mindent tennél. De általában ezeket nem tehetjük meg, vagy nem merjük megtenni, így marad a düh és a tehetetlenség, amely belülről marcangol, és egyre rosszabbá és elviselhetetlenebbé teszi ezt az amúgy is nagyon nehéz helyzetet.

Nem megoldás, ha továbbadjuk a fájdalmat

Ez a düh általában nem múlik el magától, ezért nem mindegy, hogy mihez kezdesz vele. Ezt a feszültséget ki kell adni magunkból, és ez gyakran úgy a legegyszerűbb, ha továbbadjuk a bántást vagy a fájdalmat – belerúgunk a kutyánkba, megütjük a kisebb testvérünket, fájdalmat okozunk saját magunknak, vagy igazságtalan, durva mondatokat vágunk a szüleink, a barátaink fejéhez. És bár nagyon is érthető, miért tesszük – ráadásul általában mi sem gondoljuk végig –, ezzel mi is bántunk. Sokszor aki minket bántott, csak egy korábbi fájdalmát adja tovább nekünk. És akit mi bántunk, tovább fogja majd adni. És ennek sosem lesz vége – ez pedig mindenkinek nagyon rossz, nagyon fájdalmas, ráadásul előbb vagy utóbb valamilyen formában vissza fog érni hozzánk ez a hullám, és kezdődik az egész elölről.

Add ki a dühödet – de nem mindegy, hogyan!

Ezért bármilyen nehéz is, amikor valaki bánt, érdemes három dolgot végiggondolni.

  • Az első, hogy mit érzel – lehetsz dühös, haragos, csalódott –, ezek mind teljesen természetes érzelmek ilyenkor.
  • A második, hogy mit tudsz kezdeni ezekkel az érzésekkel, ha nem akarsz te is bántani másokat csak azért, mert neked is fájdalmat okoztak. Ha megpróbálsz nem foglalkozni vele, attól még hatni fog rád, és lehet, hogy később váratlanul okoz majd benned feszültséget. De talán kezelheted valahogy. Lehet, hogy aki bántott, nem is tud róla, hogy fájdalmat okozott neked, és meg tudjátok beszélni – gyakran előfordul, hogy egy-egy konfliktus mögött valójában ilyen félreértések állnak. Ha nem is érdekli a dolog, vagy nem olyan a kapcsolatotok, és nincs értelme beszélni róla, olyankor magadban érdemes foglalkozni az érzéseiddel, és kitalálni, mitől érezhetnéd egy kicsit jobban magad: egy nagy üvöltéstől? Ha reggelig püfölnél egy hóbuckát, vagy rugdosnád a kavicsokat? Egy óriási futástól vagy edzéstől? Attól, ha hajnalig táncolnál és énekelnél egy koncerten? Ha elsírnád valakinek? Ezek mind és még rengeteg más megoldás jó lehet, az a kérdés, hogy neked melyiktől lesz egy picit könnyebb.
  • A harmadik pedig, hogy ez egyszeri, véletlen félreértés, rossz és feszült helyzet volt, vagy valaki visszaélt a hatalmával veled szemben, kinézett magának valamiért, esetleg tudatosan akart neked ártani, és az eset megismétlődhet. Lehet, hogy komoly veszélyben vagy. Ha így van, ne akard egyedül megoldani, mindenképpen kérj segítséget. Az összes többi helyzetben segíthet, ha kiengeded a dühödet úgy, hogy másnak ne árts, de ha valaki szándékosan és rendszeresen bánt, ez már nem elég, egy felnőttel vagy egy hasonló esetekkel foglalkozó szervezettel közösen viszont találhattok megoldást.

Nagy Viktória

Kiemelt kép innen