A csikló az egyik legkevésbé ismert, mégis az egyik legérdekesebb szervünk. Hogy néz ki valójában? Hol is van? Mi a feladata? A cikkből minden kiderül.
A csikló az egyik legérzékenyebb emberi szerv. Többezer idegvégződés található benne, és egyetlen funkciója ismert: a női szexuális élvezetért és az orgazmusért felel. Ilyen szempontból egyedülálló szerv, és nagy valószínűséggel pont ez a tulajdonsága vezetett ahhoz, hogy jó ideig elkerülte a rivaldafény, és tabusítva lett. Olyannyira, hogy még ma is helytelenül szerepel sok anatómiai ábrán, ha szerepel egyáltalán.
A csikló anatómiája és „felfedezése”
Helen O’Connell ausztráliai orvos „fedezte fel”, és elsőként ő térképezte fel részletesen a csikló vagy másik nevén a klitorisz teljes anatómiáját. Erre egészen 1998-ig kellett várni. A klitoriszt addig – és sajnos még ma is – a legtöbb anatómiai ábrán egyáltalán nem vagy csak a külső női nemi szerv részeként ábrázolták. A valóságban azonban külső és a belső nemi szerv is egyben, így néz ki teljes pompájában.
A csikló körülbelül 8-12 centiméter, a külső, tapintható és szabad szemmel látható része, amelyet a legtöbben ismernek és a csikló elnevezés alatt értenek, valójában csak a csikló makkja. A makk a szeméremajkak felső része között helyezkedik el, alakja egy borsóéra emlékeztet, de a mérete egyénenként változik. Lehet pár milliméteres, de akár több centiméteres is. Itt is, ahogy a testünk más részeinél is, a változatosság teljesen normális, és nem kell aggódni miatta. A makkot egy finom bőrréteg, a fityma védi és fedi, vannak, akiknél teljesen, és vannak, akiknél csak részben. Ezt mosakodáskor érdemes – ahogy a fiúknál is – finoman hátrahúzni, és az alatta lévő részt is vízzel megmosni.
A klitorisz nagyobb része (kb. 95 százaléka) a test belsejében helyezkedik el, szivacsos és barlangos testekből álló szárai a húgycsővezetéket és a hüvelyt ölelik körül.
Pénisz és csikló: több a hasonlóság, mint gondolnád
Magzati korban, körülbelül hat-hét hetes korunkig mindnyájunk nemi szerve ugyanolyan. Ezt követően a megfelelő hormonok hatására ugyanazok az eredeti részek és szervek fejlődnek tovább férfi vagy női nemi szervvé. Megint másoknál ugyanezek a részek kicsit máshogy rendeződnek, őket hívjuk interszex embereknek.
A nemi szervnek az a része, amely a lányoknál nagyajkakká fejlődik, a fiúknál a herezacskónak felel meg, abból a részből pedig, amelyik a lányoknál csiklóvá alakul, létrejön a fiúk pénisze.
A csikló és a pénisz tehát eredetileg egymás megfelelői, és a felépítésük, sőt – mint most már tudjuk – a méretük is nagyon hasonlít egymáséra. A péniszhez hasonlóan a csikló is képes erekcióra, és szexuális izgalom hatására akár az eredeti mérete kétszeresére is nőhet.
Hüvelyi orgazmus: csupán mítosz?
A hüvelyi orgazmus sztárolása Sigmund Freud elméletére vezethető vissza. A világ valaha élt legismertebb pszichológusa két csoportra osztotta a nőket aszerint, hogy a csikló vagy a hüvely izgatásával képesek elérni az orgazmust. Sajnos ezt az elméletet kiegészítette azzal is, hogy a hüvelyi úton elért orgazmus „felnőttesebb” és felsőbbrendűbb a csikló-orgazmusnál. Ez a kijelentése nők és lányok generációinak okozott és okoz még ma is szorongást, és kisebbségi érzéseket kelt azokban, akiknek „nem megy” az úgynevezett hüvelyi orgazmus.
Mindeközben – ahogy egyre több ismerettel rendelkezünk a klitorisz működéséről – nagyon úgy fest, hogy igazából minden orgazmus a csiklóból ered és nem a hüvelyből, amelyben alig találhatóak idegvégződések. Bárhogy is van, a hüvelyt és a hüvelyinek nevezett orgazmust nem lehet elválasztani a csiklótól, amelynek belső részei körbefonják a hüvelyt. A hüvely izgatása tehát egyben a csikló belső részeinek az izgatását is jelenti.
Az orgazmus körül kialakult és igencsak hosszúra nyúlt vitát valószínűleg a legjobb kikerülni, mégpedig úgy, hogy magadnak hiszel, és arra figyelsz, hogy neked mi esik jól.
Marton Kata
Kiemelt kép innen.
