A gyerekek bántalmazásáról legtöbbször a család vagy az iskola vonatkozásában beszélünk, pedig a gyerekek könnyen kerülnek bántó vagy erőszakos helyzetekbe máshol is – például a sportpályán, a plázában, a lépcsőházban, a buszon, a nyilvános mosdóban, az orvosi vizsgálóban vagy a parkban.
Mitől függ, hogy mit tesznek ilyenkor a gyerekek? Mikor hagyják az esetet annyiban, és mikor állnak bele? Mesélnek róla másnak? Kikre számíthatnak a gyerekek?
Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy valóban a gyerekek érdekeit képviseljük, ha kikérjük a véleményüket, akármiről is legyen szó. A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott körülöttünk, ezért kezdeményezte 2020 nyarán az egyik legismertebb svájci gyermekvédő szervezet, a Terre des hommes egy 27 nyelven elérhető kérdőív összeállítását. A kutatást a belfasti Queen’s Egyetemmel közösen szervezték #CovidUnder19 címen, amelybe 8 és 17 év közötti gyerekeket vontak be. A gyerekek a kérdések megfogalmazásában is részt vettek, így végül egészen pontosan 26.258 gyerek válaszolt.
Napjainkban a gyerekek, a fiatalok és a felnőttek körében is általános tevékenységgé vált, hogy videojátékokkal játszanak különféle eszközökön, például Xboxon, okostelefonos alkalmazásokban vagy számítógépeken. A szülők aggódnak, ha a gyerekük sok időt tölt ezekkel a videojátékokkal. A YoungMinds összegyűjtötte a fiatalok véleményét az ilyen tevékenységek kedvező hatásairól.
„Eltüntetjük a gyerekeket a fotókról? Ez már igazán túlzás! Az utcán is bárki lefotózhat egy gyereket, az miért más?” „A gyerekem az életem értelme, pont róla ne posztoljak? Mi baja lehet belőle, ha csak kedves képeket osztok meg róla? Nagyon figyelek rá, hogy ne legyenek ciki képek, ebből nem lehet gond.” „Elment az eszetek, hogy letörlitek az internetről a gyerekeket? Mindenki posztol a gyerekéről, szerintetek ők mind rosszat akarnak?” – Ismerősek ezek a mondatok?
Lehetetlen állandóan felügyelni a gyerekeinket, ahogy az is illúzió, hogy ellenőrizhetjük, mikor mit csinálnak az online térben. A különböző felületek: a TikTok, a Snapchat vagy az Insta oldalain is teljesen reménytelen vállalkozás követni, hol bukkan fel, és mit csinál a gyerekünk.
A mostani helyzetben (is) alapvető a gyerekek online biztonságának megteremtése, a szülőknek ebben alapvető felelőssége van. De azért az is fontos, hogy az iskola is szem előtt tartson néhány szempontot.
Minden gyereknek joga van a biztonságos gyerekkorhoz, és a szexuális edukációnál hatásosabb eszközt nem ismerünk a gyerekkori abúzusok és visszaélések (ideértve valamennyi bántalmazási formát) megelőzésére. Ezért nagyon fontos gyermekjogi szempontból is, hogy a gyerekek részesüljenek megfelelő szexuális edukációban.
A technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása egyre szélesebb körben és egyre gyorsuló ütemben mutatkozik meg. Az információ mennyisége és áramlásának gyorsasága egyre nagyobb mértékben növekszik. Szakértők előrejelzései szerint 10 éven belül a teljes népesség 90%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. Azáltal, hogy a dolgok az interneten érhetők el, a digitális és a fizikai világ hamarosan eggyé válik.
A szülőnek aligha az a legfőbb vágya, hogy a gyereke ellentmondjon neki. Viszont mint minden más viselkedést, a nemet mondást is otthon, a családtagok között gyakorolhatja a gyerek biztonságosan, hiszen bennük megbízhat, nem kell attól tartania, hogy a viselkedése miatt megvonják tőle a szeretetet. Ha otthon nem szabad nemet mondania a gyereknek, akkor máshol sem fog tudni, olyan helyzetben sem, amikor pedig ezt várnák el tőle.