Nálunk az iskolában a gimnazisták évekig szabadon kimehettek az iskola területéről, úgyhogy már általános iskola óta nézegettem a nagyokat, akik kint álltak a sarkon, és cigiztek. Aztán telt-múlt az idő, kezdtem felnőni, és egyre jobban vártam azt az időt, amikor majd én állhatok ott, és engem néznek irigykedve az alsósok. Na, eljött ennek is az ideje. Már én állok ott a sarkon, és őszintén szólva nagyot csalódtam. Rá kellett jönnöm sajnos, hogy ez az egész nem is annyira menő.
Sajnos be kell látnom bizony igazuk van a felnőtteknek meg azoknak az undorító képeknek a cigisdobozokon, az egész nem is egyszerűen „csak jó”. Mármint persze, van benne izgalom, hangulat, amikor még igazi kaland belógni a dohányboltba, és eleinte a társasági cigi is olyan jónak tűnik, de aztán ennek hamar vége lesz.
Menő volt, gusztustalan lett
Hamar vége lesz, és hamar gusztustalanná válik az, ami eddig olyan menőnek tűnt. Gusztustalan, hogy állandóan büdös a kezed, hogy egy dupla órát alig tudsz végigülni, hogy amikor meg vagy fázva, és még a cigi gondolatától is rosszul vagy, mégis muszáj rágyújtanod, mert nem bírod ki… És igen, sajnos találkoztam már olyannal is, hogy emiatt valaki nem szívesen csókolózik veled, mert az is gusztustalan, hogy „hamutálszagú” a szád.
„Nem kellett volna”
És pont azért, mert hamar vége lesz mindannak, ami elsőre olyan izgalmas volt, egy idő után mindenki rájön, hogy na, ezt aztán nem kellett volna.
A leszokás menőbb?
Így voltak ezzel a barátaim is. Az alsósok, akik most minket néznek, valószínűleg nem is tudják, hogy igazából nálunk (és általában a nagyoknál) már a leszokás a menő. Sőt! Képzeld, páran leszokó versenyt is rendeztek, amivel persze nagy fába vágták a fejszéjüket, de egészen biztos vagyok benne, hogy ügyesek lesznek, és nem maradnak sem egyedül, sem kívülállók. Mert erre büszkék vagyunk! Legalábbis most már, hogy nem csak távolról nézem, hogy milyen az, ha valaki cigizik: szerintem ez az igazán menő.
Lányi Orsi (18 éves)
Kiemelt kép: Labrosse Daniel
