A dolgozatírás sok gyerek számára az iskolával együtt járó szükséges rossz. Hogy ne így legyen, érdemes elolvasni az iskola pedagógiai programját, hogy a tanulók is tudják, milyen jogaik vannak dolgozatírás előtt és után: a házirendben vagy az iskola honlapján olvashatóak azok az információk, amelyekből megtudható, hogy az hogyan szabályozzák a röpdolgozatok, témazárók és egyéb írásbeli számonkérések módját.
Mert akármilyen furcsán hangzik is, a dolgozatok a diákok érdekeit szolgálják: segítenek az értékelésben, láthatóvá teszik a teljesítmény fejlődését. De ha nem így van, ha a tanár fegyelmezésre vagy büntetésre használja az írásbeli számonkérést, az már nem a gyerek jogainak megfelelően történik.
Írathatnak dolgozatot olyan témából, amit órán nem vettünk át?
Csak megtanított, begyakorolt anyag kérhető számon a diákoktól. Dolgozatírásnál is csak a már leadott tananyagot kérheti vissza a tanár. Ha valamit nem tanítottak még meg, abból nem lehet dolgozatot íratni vagy feleltetni. Érdemes megnézned az iskola házirendjét is, ami a dolgozatírással kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza.
Milyen jogaim vannak a számonkérés kapcsán?
A te jogaid közé tartozik a törvény szerint, hogy megfelelő oktatásban részesülj az iskola pedagógusai által. A tanuláshoz való jogod magában foglalja azt is, hogy az iskolának biztosítania kell a tanterv szerinti, megfelelő színvonalú foglalkozásokat számodra. Épp ezért a jogszabályok is kimondják, hogy minden tanár kötelessége a tananyag leadása. Ezt pedig tárgyilagosan, érthetően, sokoldalúan és változatosan kell tennie. És a tanár csak ezt a megfelelően leadott tananyagot kérheti számon tőled.
Mi a helyzet akkor, ha a tanár büntetésből írat dolgozatot velem?
A dolgozatírás kettős célt szolgál: egyrészt a teljesítményed, fejlődésed mérését teszi lehetővé, másrészt (ha osztályozzák a dolgozatot) az értékelés egyik eszköze. Minden olyan eset a gyerekjogok ellen való, amikor a dolgozatírást büntetésre vagy fegyelmezésre használják. Ha késést, hiányzó munkafüzetet/házit, órai figyelmetlenséget „torol meg” a tanár dolgozatírással (és azt le is osztályozza), az szembemegy a szabályokkal. A gyermekjogok minden gyereket megilletnek, ezek betartása nem függhet attól, hogy a tanuló teljesíti-e a kötelességeit az iskolában.
Mennyi idő alatt kell kiosztani a dolgozatokat?
Jogszabály nem írja elő, hogy egy dolgozatot mennyi idő alatt kell kijavítani. Az iskola pedagógiai programja (vagy esetleg házirendje) szabályozza ezt, amit az iskola honlapján is megtalálsz. Az iskolákban általában az a gyakorlat, hogy ha az előírt javítási határidő letelt, és a tanár csak azután javította és osztotta ki a dolgozatokat, akkor a diákoknak joguk van eldönteni, hogy kérik-e beíratni a dolgozat jegyét, vagy sem.
A diákoknak lehet változtatni a pedagógia programban leírt szabályokon?
A diákok (diákönkormányzat) és az iskolai szülői szervezetek elmondhatják a véleményüket a pedagógiai programról, a házirendről. Kezdeményezhetik azok módosítását is, így érdemes kérdezni ezekről például osztályfőnöki órán vagy szülői értekezleten. Az iskola honlapján a pedagógiai program és a házirend szövegét is megtalálod.
Lehet panaszt tennem, ha egy dolgozat javításával nem értek egyet? Kinek szólhatok erről?
A panaszjog lehetősége téged is megillet. Mint diák, lehetőséged van arra, hogy tiltakozz, és új döntést követelj a jogaidat vagy érdekeidet sértő helyzettel szemben. Ha úgy látod akár te, akár a szüleid, hogy nem megfelelően került kijavításra egy dolgozatod, esetleg mulasztott a javító tanár, akkor jogotok van panaszt tenni az értékelés ellen. Először a javító tanárhoz, illetve az ügy témája szerint az iskolaszékhez érdemes fordulni. Ha úgy érzed, ezek a személyek nem jártak el megfelelően az ügyedben, akkor az iskola igazgatójához vagy akár az iskola fenntartójához is benyújthatod a panaszodat.
Mik a szabályai egy panasz benyújtásának?
A panaszlevelet írásban kell elkészítened, amiben leírod az aktuális esetet és az így kialakult helyzetet. Ebben meg is indoklod, hogy szerinted miért volt az eset jogsértő (hátrányos) számodra. Ha az iskolaszékhez adod be a panaszodat, akkor azt felülbírálati kérelemnek hívják, ha az iskola igazgatójához, akkor panasznak, ha pedig az iskola fenntartójához, akkor törvényességi kérelemnek. A panaszlevél beadásának van határideje is, általában 15 nap attól a naptól számítva, amikor veled a sértő helyzet megtörtént (amikor a kijavított dolgozatot megkaptad). Nekik ki kell vizsgálniuk az esetet, amit leírtál, szükség szerint téged személyesen meg is kell hallgatniuk. Ezután az ügyedben 30 napon belül határozatot kell hozniuk, amiről írásban értesítenek. A döntéshozónak fontos feladata, hogy a határozatból számodra kiderüljön a lényege, az indoklása és a döntéshozó személye is. A panasztevés részletes szabályait az iskola házirendjében is megtalálod.
Van határa annak, hogy egy nap vagy egy héten hányszor van számonkérés?
Nem jogszabály, hanem az iskola pedagógiai programja szabályozza, hogy meddig kell kijavítani a dolgozatokat, hányat lehet íratni egy héten, lehet-e utolsó órában dolgozatot íratni, mennyi idővel előre kell szólnia a tanárnak, hogy dolgozat lesz. Azt a listát viszont már jogszabály írja elő, hogy mit kell tartalmaznia a pedagógiai programnak. Úgyhogy érdemes átböngészni az iskola weboldalát tanév elején, elolvasni a „helyi tantervet”, és megbeszélni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, hogy milyen szabályok vonatkoznak a számonkérésekre, osztályozásokra. Fontos tudni, hogy a diákok (diákönkormányzat) és az iskolai szülői szervezetek véleményt mondhatnak a pedagógiai programról, és kezdeményezhetik annak módosítását, kiegészítését is.
Kiemelt kép: Alex Green.
