Tag

kommunikáció

Browsing

Manapság az együttélések, házasságok több mint a fele válással végződik, és bár a gyerekeknek a saját közösségeikből is ismerős lehet ez a helyzet, ettől még nem lesz könnyű. A válás a gyerek számára egyet jelent azzal, hogy az addig biztonságosnak, rendíthetetlennek hitt világa megtörik. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan fejlődjön tovább, elengedhetetlen a szülők közötti értelmes kommunikáció, mert csak így lehet csökkenteni a veszteség érzését, csak az őszinte beszélgetés segít a válás feldolgozásban, a krízishelyzetek elkerülésében.

A legtöbben egyetértünk abban, mennyire fontos, hogy mi, felnőttek segítsünk a kamaszoknak eligazodni a gyerekkor és a korai felnőttkor közötti átmeneti időszakban, és hogy tudjuk a szexuális fejlődést annak kezelni, ami: egészségesnek és természetesnek. Mégis sokan vagyunk, akik gyerekként nem láttunk a saját családunkban jól működő példát arra, hogy miként is kellene egy szülőnek a gyerekével beszélgetnie a kamaszkori változásokról, ezért nem igazán tudjuk, hogyan is fogjunk hozzá. Ezer kérdés kavarog a fejünkben: Mi az, amit jó, ha megosztok a gyerekkel? Mi az, amivel esetleg már ártok? Mit milyen korban kellene elmondani? Milyen szavakat használjak?

Minden szülő ismeri a kisgyerek ragaszkodásának első tárgyát, a pelust. Ez persze lehet más is, mint a kedvenc tej-baba-mama szagú pamutpelenka, amit még kimosni is titokban szabad csak, nehogy a gyerek hatalmas hisztit csapjon, ha nem találja. Lehet maci, egér, takaró, kispárna ‒ bármi, amivel a baba vagy a már nagyobb gyerek elaltatja, vigasztalja magát, amibe kapaszkodhat, mert úgy nem érzi magát egyedül.