Manapság a filmek, a reklámok, az óriásplakátok olyannyira tele vannak erotikus, szexuális tartalmú képekkel, jelenetekkel, hogy szinte észre sem vesszük, az életünk természetes részévé váltak. A gyerekeink olyan világban nőnek fel, ahol a szexuális tartalom bárki számára könnyen elérhető, sőt szinte ki sem lehet kerülni. Az interneten bárki gyanútlanul beleakadhat erotikus tartalomba. Szülőként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy kell-e ilyesmiről egyáltalán beszélni a kamasz gyerekekkel? Vagy már úgyis mindent láttak, ami a szexualitás témájához tartozik és nem tudunk nekik újat mondani?
Mit tehetünk szülőként, ha minden nap igazi tortúra elindulni az iskolába, és a gyerekünk rendíthetetlen és nem akar menni? Természetesen nem jellemhibáról van szó, hanem mindez valószínűleg egy jel, amit komolyan kell vennünk. Egy gyerekkel a reggeli rutint – hogy a tornazsákot, a reggelit, a fogmosást és a cipőfűzést csatasorrendbe állítsuk – bármely okosóra a pulzusunk alapján levezényelhetné. De a szülőnek a gyerekek iskolába járásáról gondoskodni sokkal több ennél: az egyik legjelentősebb gyermekjogi törvény által előírt feladata.
Tanácsot adni nem mindig könnyű, jó tanácsot meg pláne nem. De van néhány megoldás, amelyekkel segíthetünk, ha hozzánk fordul a gyerekünk.
Mindig hibázom… Tudnom kellett volna… Nem figyeltem eléggé… Türelmetlen voltam… Sokszor szóltam bele a veszekedésbe… Megbántottam… Rosszat tettem neki… A szülőség nehéz és sokszor érezhetted már ezeket, de hidd el, nem vagy egyedül! Az a szülő, aki kételkedik, elbizonytalanodik, megkérdőjelezi saját tetteit, szomorkodik és néha bűntudatot érez, az odafigyel a gyerekére és a kapcsolatukra. Hiszen nem csak mi neveljük a gyerekünket, ő is nevel bennünket, ebben a csiszolódásban tanuljuk újra és újra saját szülői szerepünket.
A válófélben lévő párok sokszor már nem is emlékeznek a boldog, szerelmes, közös életükre, pedig annak idején biztos nem gondoltak arra, hogy eljutnak idáig. De az egyik legfontosabb dolog, amit a válás során szem előtt kell tartani, hogy egymástól válnak el, nem a gyereküktől. És bár a válás mindenképpen fájdalmas, de pszichológusok egyöntetű véleménye, hogy ahol a szülők nem válnak el, de folyamatosan veszekszenek, ha sok a szülők közötti erőszak, vagy állandósul a feszült hangulat, az nagyobb kárt okoz a gyerekekben, mintha külön élnének.
Manapság az együttélések, házasságok több mint a fele válással végződik, és bár a gyerekeknek a saját közösségeikből is ismerős lehet ez a helyzet, ettől még nem lesz könnyű. A válás a gyerek számára egyet jelent azzal, hogy az addig biztonságosnak, rendíthetetlennek hitt világa megtörik. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan fejlődjön tovább, elengedhetetlen a szülők közötti értelmes kommunikáció, mert csak így lehet csökkenteni a veszteség érzését, csak az őszinte beszélgetés segít a válás feldolgozásban, a krízishelyzetek elkerülésében.
Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy valóban a gyerekek érdekeit képviseljük, ha kikérjük a véleményüket, akármiről is legyen szó. A koronavírus-járvány sok mindent megváltoztatott körülöttünk, ezért kezdeményezte 2020 nyarán az egyik legismertebb svájci gyermekvédő szervezet, a Terre des hommes egy 27 nyelven elérhető kérdőív összeállítását. A kutatást a belfasti Queen’s Egyetemmel közösen szervezték #CovidUnder19 címen, amelybe 8 és 17 év közötti gyerekeket vontak be. A gyerekek a kérdések megfogalmazásában is részt vettek, így végül egészen pontosan 26.258 gyerek válaszolt.
Sokan érzik úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott, és miért. Fontos, hogy támogassuk és védjük őket, ehhez pedig figyeljünk oda rájuk: ismerjük meg, mi érdekli vagy zavarja őket a neten vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér biztonságos használatában, vagy mire van szükségük a szülőktől, tanároktól.
Van, aki régről ismeri, van, aki még csak most ismerkedik vele, de kevesen vagyunk, akik még soha nem kerültünk kapcsolatba a szorongással. Mégis, amikor felbukkan az életünkben, legtöbbször igyekszünk kitérni a találkozás előtt, vagy ha nem megy, nem tudomást venni arról, hogy belépett a szobába.
A felnövés millió kihívásával küszködő kamasz hajlamos magába zárkózni a kérdéseivel, és néha a szülő sem tudja, hogyan lehetne jól beszélgetni erről a gyerekével. Holott már rengeteg könyv született a témában, és nem is feltétlenül csak szakkönyvek – ezek közül válogattunk most. Vannak a listában olyanok, amelyek az evészavarokkal (tipikusan az anorexiával) foglalkoznak, de legalább ilyen fontos az is, hogy tudjuk: nem egyfajta test az, ami szép lehet. Az elfogadást sokszor tanulni kell, az úgynevezett testpozitivitás pedig épp azt mutatja nekünk, hogy lehetünk bár soványak, gömbölyűek vagy kicsit mások, mint az átlag, a testünk ugyanolyan értékes.