Test

Az urológiai vizsgálat: mire számíts, mi fog történni?

Mire kell számítani az urológiai vizsgálaton? Hogyan készüljünk fel rá?

Tudd meg, mire – milyen kérdésekre, vizsgálatra – érdemes készülnöd, ha urológushoz mész.

Előző cikkünkből kiderült, mivel is foglalkozik az urológus, milyen panaszokkal forduljunk hozzá. De hogyan is zajlik az urológiai vizsgálat?

Milyen kérdésekre számítsunk?

Gondoljuk át, mikor jelentkezett először a panaszunk, korábban előfordult-e hasonló, kiváltotta-e valami, érte-e valamilyen sérülés az adott területet. Az orvosunk egészen biztosan rákérdez, hogy a vizeletürítés (pisilés) gyakoribbá vált-e, csípett-e, véres volt-e. A lázas állapot fontos információ az orvos számára, így érdemes megmérni a hőmérsékletünket, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy lázasak vagyunk-e. Az is nagyon fontos, hogy minden panaszunkat elmondjuk, hiszen az urológus csak így tudja felismerni a betegségünket.

Érdemes a korábbi orvosi papírokat (urológiait és nem urológiait is) magunkkal vinni, és minden betegségünket, műtétünket megemlíteni. Az orvos további kérdéseket tehet fel a rendszeresen szedett gyógyszerekről és a gyógyszerérzékenységről, allergiáról (ha van), így jó, ha listát készítünk ezekről. 

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Az orvos megvizsgálja a hasat, ütögetéssel eldönti, hogy a vesék  érzékenyek-e, továbbá fiúknál megvizsgálja a hímvesszőt, áttapintja a herezacskót, a heréket. Ezután ultrahang segítségével ellenőrzi a veséket, a húgyhólyagot (emiatt érdemes telt hólyaggal érkezni a vizsgálatra, azaz nem pisilni előtte), fiúk esetében a heréket. Miután vizeletmintát adtunk az orvosnak, tesztcsík segítségével ellenőrzi, hogy van-e benne bármi eltérés (tartalmaz-e fehérvérsejteket, baktériumokat és vörösvértesteket).

A porosztata vizsgálata – miért fontos?

A vizsgálat legvégén férfiaknál a prosztata megtapintása következik. Sokan ettől félnek a legjobban az urológusnál, de ez fontos információt adhat a prosztata nagyságáról, felszínéről és érzékenységéről, így segíthet  kideríteni, hogy mi okozza a panaszokat. A vizsgálat után könnyebb a betegség felismerése (a diagnózis felállítása) és a kezelés kiválasztása is. A tapintás rövid ideig tart, normális esetben nem fájdalmas, csupán kissé kellemetlen érzéssel jár. Ha mégis tartunk ettől a vizsgálattól, kérhetjük, hogy ne végezzék el, de fontos tudnunk, hogy így lehet, hogy az orvos nem kap meg minden szükséges információt a betegségünk megállapításához. 

Milyen kezelésre készüljünk?

Az elmondottak és a talált eltérések alapján az orvos eldönti, hogy milyen kezelésre lesz szükségünk, esetleg további kiegészítő vizsgálatokat rendel el, például vérvételt, vizelettenyésztést (hasonlóan a vizeletminta tesztcsíkkal való vizsgálatához, egy pohárba kell pisilni, amiben utána megnézik, hogy pontosan milyen baktériumok okozzák a bajt), és képalkotó vizsgálatokat (rövid idő alatt, fájdalom nélkül készítenek képeket rólunk, amiken látszanak a hasunkban lévő különböző szervek és azok eltérései).

Dr. Kovács Petra Terézia urológus rezidens, Dr. Kubik András klinikai szakorvos

Kiemelt kép innen