A szerelem igazából a rózsaszín köd után kezdődik, de addig is olyan jó, amíg ki sem látunk belőle.
A szerelem egy mélyen árnyalt fogalom, amely mindenkinek mást jelent. Különösen igaz ez az első szerelemre, amely mindenkinek bizonytalan, kérdésekkel teli, és az ember a legszívesebben világgá kürtölné, vagy éppen magába zárná egy apró ládikába. Ez a vers erről a kezdeti időszakról szól, a „rózsaszín ködről”, és a szerelem mindennapi, meghitt dolgairól.
Szerelemben az a szép,
Mikor még nem a tiéd.
Mikor még kerülget, és óvatos,
Nem „enyém-tiéd”-től hangos.
Szerelemben az a szép,
Mikor még nincsen semmi tét.
Mikor még kincs, ha együtt vagytok,
S nem vársz mást, csak éppen „pangtok”.*
Szerelemben az a szép,
Mikor még nincs kimondva,
Megjelölve vagy szajkózva:
Én is tudom, ő is tudja.
Szerelemben az a szép,
Mikor nem kell smink, hogy élj,
Amikor akkor is mondja, hogy szép vagy,
Ha télen arcotokon a csók is szétfagy.
Szerelemben az a szép,
Mikor hiányzik, de mit sem ér
A Facetime, a Snapchat kevés,
S jobban jönne egy ölelés.
Szerelemben az a szép,
Mikor még nincsen „kapcsolatban”,
S csak szív megy néhanapján,
„Enyém vagy” komment az Instán.
Szerelemben az a szép,
Amikor mindegy, ki mit gondol,
Mert ketten vagytok, s ha hazarongyol,
Az ajtóból még visszafordul.
Szerelemben az a szép,
Amikor még kell a kép,
Hogy emlékezz a pillanatra:
Egy szív vésése fel a padra.
S ha arra jártok évek múltán,
Visszanéztek majd szimultán,
S a régi fényből visszacsenne
Idillt az első szerelembe.
*pang = üresjárat, szleng a csöndben egymás mellett eltöltött időre
Zelena Dorina Lilla (19 éves)
Kiemelt kép innen.
