A felnőtteknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztonságban nőhess fel, és fejlődhess. Az államnak pedig olyan törvényeket és intézkedéseket kell hoznia, amelyek ezt segítik. Fontos szerepe van például annak, hogy milyen az oktatási és egészségügyi rendszer, mennyire figyelnek oda a nehezebb sorsú gyerekekre, vagy mi történik azokkal, akiket bántottak. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány minden évben áttekinti, mi változott a gyerekek helyzetében, és készít erről egy jelentést. A 2019-es évre vonatkozó jelentésből emeltük ki a 17 legfontosabb pontot az alábbi listában.
1. 2019-ben extrém sok jogszabály változott, összesen 8586, és ebből minden 4. a gyerekeket érintette.
A „jog nem tudása nem mentesít a következmények alól”– szokták mondani, de most nehéz dolga van annak, aki mindennel lépést szeretne tartani. Miről szóltak ezek? Például arról, hogy milyen pénzbeli támogatást vagy hiteleket kaphatnak a családok, hány éves kortól kötelező iskolába járni, hogyan működjenek az alternatív iskolák, ki választja ki az iskolaigazgatót, vagy hogyan hallgatják meg a bántalmazott gyerekeket.
2. Az ENSZ megvizsgálta, mi történt a gyerekekkel Magyarországon az elmúlt 5 évben.
A Gyermekjogi Bizottság a kormány és a civil szervezetek véleménye mellett a gyerekek véleményét is figyelembe vette. Ismerd meg, miket mondtak el a gyerekek, és mi mindenre hívta fel a figyelmet az ENSZ!
3. Harmincéves lett az Gyermekjogi egyezmény, amit – egy kivétellel – a világ minden állama elfogadott.
Ez sorolja fel azokat a jogokat, amik minden 18 éven aluli gyereket megilletnek.
4. Minden gyereknek ugyanolyan jogai vannak, de megállapították, hogy vannak olyan csoportok, akik hátrányt szenvednek.
Ilyenek például a tartósan beteg, a fogyatékossággal élő vagy a roma gyerekek, akik nem jutnak megfelelő oktatáshoz. Ez sérti a jogaikat, amivel a bíróságok és egy speciális hatóság (az Egyenlő Bánásmód Hatóság) is foglalkozik.
5. Gyakoriak voltak a diáktüntetések
2019 volt a 4. év, hogy az oktatási rendszer megváltoztatása miatt többször is az utcára vonultak a diákok, az éghajlatváltozás miatt pedig 85 tüntetést szerveztek.
6. 2019-ben rendezték meg az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat.
A politikai kampányokban gyakran szerepeltek gyerekek, kisgyerekek is. Ha egy gyerek csak eszköz vagy díszlet, az bizony jogsértő – hívták fel a figyelmet a szakemberek.
7. Megszűnt a diákönkormányzatok véleményezési joga abban, hogy kit nevezzenek ki iskolaigazgatónak.
8. A média számos borzasztó esetről számolt be, amikor gyerekek ellen követtek el erőszakot.
Magyarországon minden 10. gyerek esetében az államnak közbe kellett lépnie, mert nem volt biztonságban a családjában.
9. Sok vita volt arról, hogy az állam mennyire jó szülő, és mennyire tud jól gondoskodni azokról a gyerekekről, akiket védelmébe vett.
Ez több mint 20 ezer gyereket érint. Közülük minden 3. gyerek nagyobb intézményben, gyerekotthonban él, pedig a törvények szerint nevelőszülőket kellene találni nekik.
Olvasd el a teljes jelentést!
10. 2019-ben több mint 72 ezer gyerek nem fért hozzá orvosi ellátáshoz, mert nincs elég gyerekorvos.
Minden gyereknek joga van az egészségügyi ellátáshoz, ezért nagy gondot okoz, hogy a legtöbb gyermekorvos idős.
11. Készült egy országos kutatás a gyerekek egészségéről.
Eszerint a gyerekek kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, mint 4 évvel ezelőtt, és nőtt az elhízottak aránya. 10-ből 4-en számoltak be arról, hogy az elmúlt 1 hónapban ittak alkoholt. Minden 4. kamasz kipróbált már valamilyen drogot az élete során, és minden 8. gyújt rá hetente.
12. Gyakori volt az online zaklatás.
A gyerekek 44%-át zaklatták, és a 14 éven aluli gyerekek harmadától kértek már erotikus képet az interneten.
13. Majdnem minden 4. gyerek szegénységben él Magyarországon.
Ezekben a családokban a szülők jövedelme a társadalomhoz képest jóval alacsonyabb, vagy nem engedhetnek meg maguknak alapvető dolgokat (például fűtést, internetet, nyaralást). A szegénység rontja a gyerekek esélyét, hogy megvalósítsák a terveiket, tanuljanak, sportoljanak, egészségesen éljenek. A jó hír viszont az, hogy a szegénység egyre kevesebb gyereket érint.
14. Nagy port kavart, hogy mit tanítsanak az iskolákban, készült új NAT (Nemzeti alaptanterv), és nagy vita alakult ki a nyelvoktatás körül is.
A tiltakozások miatt egyelőre nem lett kötelező a nyelvvizsga a továbbtanuláshoz.
15. Javultak a magyarországi tanulók eredményei a szövegértésben, matematikában és természettudományokban.
Ha azonban összehasonlítjuk a többi fejlett országgal, az átlagosnál rosszabb eredmények születtek.
16. Magyarországra nagyon kevés menedékkérő érkezett 2019-ben (kevesebb mint 500-an).
Ők először a határnál várakoznak, ezt tranzitzónának hívják. A szakemberek azért küzdöttek, hogy ne fordulhasson elő, hogy az egyedül érkező gyerekeket ott tartsák őrizetben, és a menekült gyerekek is tanulhassanak.
17. Évről évre egyre kevesebb gyerek követ el bűncselekményt.
2019-ben történt egy fontos bírósági döntés, ahol az elkövető gyerek szülőjét is felelősségre vonták, mert a fiú tettében szerepet játszott az is, hogy egy olyan környezetben nőtt fel, ahol bántották, elhanyagolták.
Ha tetszett, töltsd le PDF-ben:
Itt belelapozhatsz a teljes jelentésbe is.
Kiemelt kép innen
